Hazak?s?rt a Hold. TAVASZ

Hazak?s?rt a Hold. TAVASZ Zolt?n J?szter Igaz t?rt?neteken alapul? ?r?sok, amelyekben a k?pzelet j?tszik a val?s?ggal. Egy sorozat els? r?sz?t tartja kez?ben az olvas?k?z?ns?g, amelyb?l sok ember ?s ?lm?ny kimaradt, de k?s?bbi ?r?saimban szerepelnek majd.Ha az olvas?nak jobban tetszik, tekintse a le?rtakat kital?lt t?rt?neteknek.J?szter Zolt?n Hazak?s?rt a Hold TAVASZ Zolt?n J?szter Дизайнер обложки ?gota Veres Редактор Eszter L?ng © Zolt?n J?szter, 2021 © ?gota Veres, дизайн обложки, 2021 ISBN 978-5-0053-4173-0 Создано в интеллектуальной издательской системе Ridero «Zur Gesundheit» «Ott? meg?llt a festm?ny el?tt. Felismerte ?nmag?t az egyik v?szonra festett f?rfi szem?ben.» Ott? orvos?nak a feljegyz?s?t, amelyet minden val?sz?n?s?g szerint rend?rs?gi jelent?shez k?sz?tett, a tartom?ny egyik legn?pszer?bb Floh—, azaz bolhapiac?n tal?ltam, egy kacatokkal teli pap?rdoboz legalj?n. Miut?n beleolvastam, nem sajn?ltam az apr?p?nzt, amit elk?rt ?rte a k?ty??rus. Leford?tottam a sz?veget, ?s most az olvas? el? t?rom. «A helyzet akkor kezdett ki?lez?dni, amikor az 1885-ben festett f?rfi, legal?bb olyan ?rdekl?d?ssel tekintett vissza r?m a festm?nyr?l, mint ?n r?. ? olyan fajta fiatalember, akit csod?l az eg?sz gimn?zium, ?s mindenki szeretn? a bar?tj?nak mondani – val?sz?n?leg ezt gondolhatta. M?g napokig nem tudtam megnyugodni az ?lm?ny ut?n. – folytatta Ott?. Hogy megc?foljam a t?rt?nteket, mihamarabb visszat?rtem. Halaszthatatlanul meg kellett l?togatnom a m?zeumnak azt a term?t, ahol a festm?ny ki volt ?ll?tva. R?lam volt sz?, ez?rt gyakorlatilag teljesen megfeledkeztem minden m?s, ?ltalam addig fontosnak v?lt dologr?l. B?rletet v?s?roltam. A k?nyszer, hogy meg?rtsem az ?zenet?t, amit naprak?szen kiolvastam a k?pen ?br?zolt szemekb?l, m?r t?ll?pte a j?zans?got, sarokba v?gott mindent, amit ?pelm?j?nek lehet nevezni. Nemcsak a m?zeum alkalmazottait hoztam zavarba a gyakori l?togat?sokkal: amint a v?rosban elterjedt a h?r, sokan miattam kezdtek odaj?rni. Legt?bbsz?r h?roml?p?snyire ?ltem a m?t?l, amely a m?v?sz ?ltal elk?pzelt, realista m?don megfestett fogad?ban t?rt?nt esem?nyt ?br?zolja. N?gyen ?lnek az asztaln?l. Bal fel?l k?t pirospozsg?s l?ny. Elad? ?veikben j?rhatnak. Sz?zies b?j ?kes?ti mindkettej?k arc?t. A tisztas?g, a c?folhatatlan erk?lcs?ss?g megtestes?t?i. Sugdol?znak, szel?den nevetnek. Tal?n rajtam, a ruh?zatomon? Vagy, mert Ich —et mondtam Isch helyett? Jobbra Franz bar?tja ?l, aki most t?lthette be nem t?bb, mint huszonegyedik ?v?t. ?vatos mosoly ?lt arc?n, amelyet csak, pelyhedz? bajsza alatt, a sz?j?b?l kil?g? pip?ja t?rt meg. A l?nyok ism?t sugdol?ztak, valamin nevettek. A hegyi leveg? ?s az eg?szs?ges ?telek ?ldozatai mindketten. Fogaik j?kedv? kom?di?sokk?nt b?jtak el? a kulissz?k leple m?g?l, azt?n, mint t?m?tt feh?r lib?k siettek a r?tre. A f?gg?ny visszah?z?dott, hogy majd egy kacajban az izmok ism?t sz?tfesz?ljenek. R?termettek ?s b?josak! Neh?z munk?t v?geznek, amely naponta t?bbsz?r is visszat?r, ?s pr?b?ra teszi erej?ket. A l?nyokkal, mintha m?k?z? sz?n?szt?rsas?g t?rt volna be a hom?lyos, friss keny?r ?s bor pipaf?sttel vegy?lt illat?ban ?sz?, alpesi fogad?ba. Franz ?lt k?z?pen, h?ttal a l?togat?knak, ?m amikor bel?ptem a terembe, rendszerint fel?m fordult. A festm?nyen egyed?l ? nem mosolygott. Rokonszenves fiatalember. Le sem tudta venni r?lam a csillog? szemeit, ahogyan a bar?tja meg a l?nyok sem. A fogad?s, ahogy a l?pteimet meghallotta, magasra emelte v?r?sborral t?lt?tt pohar?t, ?s j?kedv?en, hangosan r?m k?sz?nt?tte: «Zur Gesundheit». Most m?r ?rti, mi?rt j?ttek el oly sokan a m?zeumba, amikor ?n tettem l?togat?st? Franznak k?z?lni val?ja volt velem. El?sz?r csak annyi, hogy «B?njak hozz??rt?en az ?lettel. Meg lehet tanulni.» Azt is elmondta, hogy sz?vesen elk?s?rne, ?s sz?tn?zne az ?letemben. Ezzel viszont vesz?lybe sodorn? a cimbor?it. Ha kisurranna a m?zeumb?l, biztosan elt?vol?tan?k a festm?nyt, ?s valahol, valamelyik rakt?rban v?rakozhatn?nak ?vtizedekig is, am?g valakinek esz?be jutna, hogy ism?t ki?ll?tsa. Ezt a bar?tai nem bocs?tan?k meg neki. Elmond?sa szerint, egyetlen sz?rakoz?suk a vend?geket b?mulni. Nem sokkal a spanyoln?tha kit?r?se ut?n egy n? r?t?sszentett a festm?nyre. «?n h?ttal ?l?k a k?pen, ?gy az ?rh?lgy pont a nyakamba permetezte a ny?l?t, – mes?lte Franz. A t?bbieket viszont arcon pr?szk?lte. Mivel senki m?s nem tart?zkodott a teremben, zsebkend?j?vel hamar t?r?lgetni kezdte a k?p?nket.» Hihetetlen, milyen figur?k vannak a l?togat?k k?z?tt. Franz t?bb okot is felsorolt els? l?togat?saim alkalm?val, ami?rt nem hagyhatja el az ?p?letet. Volt, hogy azt mondta, m?r-m?r arra a meggy?z?d?sre jutott, hogy szeretne egy kis id?re szak?tani az asztalt?rsas?ggal. ?jjelente, amikor a fura l?togat?kat kiz?rj?k a m?zeumb?l, azon dolgozik, hogy egyezs?gre jusson az id?vel, hogy legal?bb egy kis id?re, csak egyetlen egyszer, legal?bb egy r?pke pillanatra bel?phessen a j?v?be. De az id?, az a v?n makacs, hajthatatlan a k?rd?sben.» Amikor el?sz?r n?zt?k egym?st, Ott? szem?b?l hatalmas k?nnycseppek g?rd?ltek, a f?nyezett parkett?ra, annyi, hogy a cip?je talp?val pr?b?lta sz?tkenni a k?nnyeit, m?g miel?tt a fahas?bok magukba nem szippantott?k ?ket. Becs?letes, t?rv?nytisztel? ?llampolg?r h?r?ben ?llt, ?s ehhez akkor is tartotta mag?t, amikor m?sok nemigen l?tt?k. Akkor m?g nem is sejtette, hogy egyszer arc?val ?rinti majd a padl?t. Конец ознакомительного фрагмента. Текст предоставлен ООО «ЛитРес». Прочитайте эту книгу целиком, купив полную легальную версию (https://www.litres.ru/pages/biblio_book/?art=64335337&lfrom=688855901) на ЛитРес. Безопасно оплатить книгу можно банковской картой Visa, MasterCard, Maestro, со счета мобильного телефона, с платежного терминала, в салоне МТС или Связной, через PayPal, WebMoney, Яндекс.Деньги, QIWI Кошелек, бонусными картами или другим удобным Вам способом.