*** Òâîåé Ëóíû çåëåíûå öâåòû… Ìîåé Ëóíû áåñïå÷íûå ðóëàäû, Êàê ñâåòëÿ÷êè ãîðÿò èç òåìíîòû,  ëèñòàõ âèøíåâûõ ñóìðà÷íîãî ñàäà. Òâîåé Ëóíû ïå÷àëüíûé êàðàâàí, Áðåäóùèé â äàëü, òðîïîþ íåâåçåíüÿ. Ìîåé Ëóíû áåçäîííûé îêåàí, È Áðèãàíòèíà – âåðà è ñïàñåíüå. Òâîåé Ëóíû – ïå÷àëüíîå «Ïðîñòè» Ìîåé Ëóíû - äîâåð÷èâîå «Çäðàâñòâóé!» È íàøè ïàðàëëåëüíûå ïóòè… È Ç

A Becs?let Siralma

A Becs?let Siralma Morgan Rice A Var?zsl? Gy?r?je #4 A VAR?ZSL? GY?R?JE sorozatban minden megtal?lhat?, hogy r?gt?n sikeres legyen: cselsz?v?sek, kontr?z?sok, rejt?ly, h?s lovagok, megt?rt sz?vekkel tet?zett ?s vir?gz? kapcsolatok, megt?veszt?sek ?s ?rul?sok. Minden koroszt?lyt ?r?k hossz?ig lek?t. Minden fantasy olvas? mag?nk?nyvt?r?ban ott a helye. --Books and Movie Reviews, Roberto Mattos A Ki?lt?s a Becs?let?rt a bestseller A Var?zsl? Gy?r?je sorozat negyedik k?tete, melynek els? k?tete A H?s?k K?ldet?se c?mmel kaphat?! A Ki?lt?s a Becs?let?rt-ben (A Var?zsl? Gy?r?je negyedik k?tet?ben) Thor harcedzett vit?zk?nt t?rt haza a a Sz?zakt?l, ?s most meg kell tanulnia, mit jelent ?let-hal?l harcot v?vni a sz?l?f?ldj??rt. A McCloud-ok m?lyen behatoltak a MacGil ter?letekre – a Gy?r? t?rt?net?ben eddig legm?lyebbre –, ?s ahogy Thor egy rajta?t?sbe keveredik, az ? v?llaira h?rul, hogy visszaverje a t?mad?st a kir?lyi udvar megment?s??rt. Godfrey-t a testv?re egy igen ritka ?s er?s m?reggel t?madta meg, ?s sorsa Gwendolyn kezeiben van, ahogy igyekszik mindent megtenni, hogy megmentse testv?r?t a hal?lt?l. Gareth-en egyre jobban eluralkodik az ?ld?z?si m?nia ?s az el?gedetlens?g. Felb?rli a saj?t vademberekb?l ?ll? t?rzs?t szem?lyes hadseregnek ?s nekik adja Silver Hall-t – ki?zve a Silver-eket ?s megosztva a kir?lyi udvart, ezzel plg?rh?bor?s vesz?lyeket helyezve kil?t?sba. Emellett azon ?gyk?dik, hogy a vad Nevarun-ok elrabolj?k ?s h?zass?gra k?nyszer?ts?k Gwendolyn-t. Thor bar?ts?gai egyre ink?bb elm?ly?lnek, ahogy ?j helyekre t?vednek, v?ratlan ellenfelekkel n?znek szembe ?s elk?pzelhetetlen k?zdelmekben harcolnak v?llt vetve. Thor hazamegy a sz?l?f?ldj?re, ahol az apj?val szembes?lve egy s?lyos titkot tud meg a m?ltj?b?l – hogy kicsoda is ?, ki az anyja, ?s mi a v?gzete. Napr?l napra egyre er?sebb? v?lik k?sz?nhet?en Argon legnagyobb fok? kik?pz?seinek, eddig sz?m?ra ismeretlen er?ket kihaszn?lva. Ahogy elm?ly?l a bar?ts?g k?zte ?s Gwen k?z?tt, visszat?r a kir?lyi udvarba eljegyz?s rem?ny?ben – de tal?n m?r t?l k?s?. Andronicus a f?lmilli?s Birodalm?nak sereg?vel ?s egy inform?torral pr?b?lja ?jra bevenni a Kanyont ?s ?sszeroppantani a Gy?r?t. ?s mintha enn?l rosszabbra sem fordulhatn?nak a dolgok a kir?lyi udvarban, a t?rt?net egy sokkol? csavarral ?r v?get. Vajon Godfrey t?l?li? Garethet sz?m?zik? Kett?v?lik a kir?lyi udvar? T?mad a Birodalom? Gwendolyn ?s Thor ?sszej?nnek? ?s Thor megtudja-e v?gre v?gzet?nek titk?t? A kifinomult vil?gszerkezettel ?s szerepl?kkel t?m?tt Ki?lt?s a Becs?let?rt egy bar?tokr?l ?s szeret?kr?l, k?r?kr?l ?s riv?lisokr?l, lovagokr?l ?s s?rk?nyokr?l, intrik?kr?l ?s politikai cselsz?v?sekr?l, ?rett? v?l?sr?l, megt?rt sz?vekr?l, megt?veszt?sr?l, amb?ci?kr?l ?s ?rul?sokr?l sz?l? epikus mese. B?tors?g ?s becs?let, v?gzet ?s sors, ?s a m?gia mes?je. Olyan fantasy, mely egy felejthetetlen ?s minden koroszt?ly sz?m?ra ?rdekes vil?gba r?p?t minket. A 85. 000 szavas terjedelm?vel ez a leghosszabb a sorozatban! A sorozat 6. -13. k?nyvei is el?rhet?ek! Az elej?t?l fogva megragadta a figyelmemet ?s nem eresztett… Ez a t?rt?net egy nagyszer?, gyors temp?j? ?s kezdetekt?l akci?d?s kaland. Nincsen egyetlen unalmas perce sem. --Paranormal Romance Guild {a Turned-r?l} Csurig t?ltve akci?val, rom?nccal, kalanddal ?s fesz?lts?ggel. Ragadd markodba ezt ?s szeress bele ?jra a m?fajba. --vampirebooksite. com (a Turned-r?l) Remek cselekm?ny?nek k?sz?nhet?en ezt a k?nyvet nehezen fogod tudni letenni ?jjel. A v?ge egy olyan elk?peszt? f?gg? befejez?s, hogy azonnal megveszed a k?vetkez? r?szt, csak hogy tudd mi t?rt?nik--The Dallas Examiner {a Loved-r?l} A becs?let siralma (A VAR?ZSL? GY?R?JE 4. K?TET) Morgan Rice Morgan Rice Morgan Rice, a tizenh?t k?tetb?l ?ll? bestseller, epikus fantasy-sorozat – A VAR?ZSL? GY?R?JE – szerz?je, az USA Today els? sz?m? bestseller ?r?ja, ?s sz?mos m?s reg?nysorozat szerz?je. Reg?nysorozatai k?z?l kiemelend? a V?MP?RNAPL?K c?m?, jelenleg tizenegy k?tetet sz?ml?l? bestseller-sorozat; a T?L?L?S TRIL?GI?JA, a k?t k?tetb?l ?ll? posztapokaliptikus thriller (folytat?sa k?vetkezik); valamint a leg?jabb epikus fantasy-sorozat, a KIR?LYOK ?S VAR?ZSL?K. Morgan m?vei audi? ?s nyomtatott kiad?sban is megv?s?rolhat?k, ?s t?bb mint 25 nyelvre ford?tott?k le ?ket. Morgan ?r?l a visszajelz?seknek, ez?rt k?rj?k, l?togasson el a www.morganricebooks.com (http://www.morganricebooks.com) weboldalra, iratkozzon fel az e-mail list?ra, hogy ez?ltal ingyenes k?nyvh?z ?s egy?b meglepet?sekhez jusson! T?ltse le az ingyenes alkalmaz?st, ?rtes?lj?n a leg?jabb, exkluz?v h?rekr?l, ?s keresse b?tran az ?r?t Facebook-on ?s Twitteren is! Lelkes ?ljenz?s Morgan Rice-nak "Ha ?gy ?rzed, ?res lett az ?leted a VAR?ZSL? GY?R?JE sorozat v?ge ut?n, most itt a megold?s. Rice A S?RK?NYOK ?BRED?SE ?jabb brili?ns sorozatnak ?g?rkezik: trollok ?s s?rk?nyok vil?g?ba kalauzol el benn?nket, ahol a vit?zs?g, a becs?let, a b?tors?g, a var?zslat ?s a sorsba vetett hitt az uralkod?. Morgannek ism?t siker?lt egy sor er?s karaktert alkotnia, akiknek minden oldalon szurkolhatunk... Aj?nlom minden olvas?nak, akik szeretik a j?l meg?rt fantasy-t.” -- Books and Movie Reviews Roberto Mattos “A S?RK?NYOK ?BRED?SE m?r a kezdetekt?l nagy siker...igazi ig?nyes fantasy... ?gy indul, ahogy kell, a f?szerepl? k?zdelmeivel, majd sz?p lassan kiteljesedik, ?s beker?lnek a t?rt?netbe lovagok, s?rk?nyok, var?zslat, sz?rnyek, valamint a sors hatalma... A j? fantasy minden eleme megtal?lhat? benne: katon?k, csat?k, ?sszecsap?sok... .Aj?nlott olvasm?ny mindenkinek, aki ?lvezi az epikus fantasy-t er?s, fiatal ?s hihet? karakterekkel.” --Midwest Book Review D. Donovan, eBook kritikus “A S?RK?NYOK ?BRED?SE sodr? t?rt?net, amelyet ak?r egy h?tv?ge alatt is v?gig lehet olvasni… egy ?g?retes sorozat kezdete.” --San Francisco Book Review "Egy akci?d?s fantasy, amely biztosan ?r?met fog okozni a Morgan Rice-reg?nyek rajong?inak, valamint Christopher Paolini m?veinek, p?ld?ul az ?R?KS?G-CIKLUS rajong?inak.... A fiatal feln?tt irodalom rajong?i falni fogj?k Rice leg?jabb munk?j?t, ?s repesve v?rj?k majd a folytat?st." --The Wanderer, irodalmi foly?irat (A S?rk?nyok ?bred?s?r?l) “Szellemes fantasy sok rejt?llyel ?s cselsz?v?ssel. A H?s?k k?ldet?se a b?tors?gr?l ?s az ?letc?l megtal?l?s?r?l sz?l, ami fejl?d?shez, ?retts?ghez ?s t?k?letess?ghez vezet… Azoknak, akik tartalmas fantasy kalandokra v?gynak, a f?szerepl?k, az eszk?z?k ?s az akci? ?ltal lend?letes sorozat igazi ?lm?nyt ny?jthat. V?gigk?s?rhetik Thor fejl?d?s?t, az ?lmodoz? gyerekb?l fiatal feln?tt? v?l?s?t, mik?zben lehetetlennek t?n? akad?lyokat k?zd le a t?l?l?s?rt…?s ez csak a kezdete egy ?g?retes, fiatal feln?tteknek sz?l? fantasy-sorozatnak.” --Midwest Book Reviwe (D. Donovan, eBook kritikus) “A VAR?ZSL? GY?R?JE sorozatban minden hozz?val? megtal?lhat?, ami az azonnali siker el?r?s?hez sz?ks?ges: cselsz?v?sek, ellencselek, rejt?ly, vit?z lovagok, vir?gz? szerelmek, ?sszet?rt sz?vek, csal?d?s ?s ?rul?s. A reg?ny olvas?sa ?r?kig le fog k?tni, kiel?g?tve minden koroszt?ly ?zl?s?t. A k?nyv aj?nlott mindenkinek, aki kedveli a fant?ziad?s olvasm?nyokat.” --Books and Movie Reviews, Roberto Mattos “Rice sz?rakoztat? epikus fantasy-je [A VAR?ZSL? GY?R?JE] a m?faj klasszikus von?sait foglalja mag?ban —egy j?l kital?lt vil?g, amelyet az ?si Sk?cia t?rt?nelme ?s t?jai ?ltal ihlettek, valamint egy j? adag udvari cselsz?v?s. ——Kirkus Reviews “Nagyon tetszett, ahogy Morgan Rice fel?p?tette Thor karakter?t ?s a vil?got, amelyben ?lt. Nagyon j?l le?rja a helysz?nt, valamint az azt ben?pes?t? l?nyeket…Nagyon ?lveztem [a cselekm?nyt]. R?vid ?s b?jos volt…?ppen elegend? mell?kszerepl? volt benne, ?gy nem zavarodtam ?ssze. Kalandok ?s sz?vszaggat? pillanatok v?ltakoznak benne, de az ?br?zolt cselekm?ny m?gsem t?l groteszk. A k?nyv kit?n? olvasm?ny tin?dzser olvas?k sz?m?ra... Ez valami jelent?s dolog kezdete…” --San Francisco Book Review “A Var?zsl? gy?r?je c?m? epikus fantasy reg?nyciklus (amely jelenleg 14 k?tetb?l ?ll), akci?d?s els? k?tet?ben Rice megismerteti az olvas?kkal a 14 ?ves Thorgrin „Thor” McLeod t?rt?net?t, akinek egyed?li ?lma, hogy bel?phessen a kir?lyt szolg?l? lovagok ?lg?rd?j?ba, az Ez?stcsapatba. Rice m?ve t?m?r ?s vaskos, az ?br?zolt helysz?n pedig intrik?kkal teli.” --Publishers Weekly “[A H?S?K K?LDET?SE] gyors ?s k?nny? olvasm?ny. Minden fejezet v?ge arra k?szteti az olvas?t, hogy tov?bb haladjon ?s felfedezze, mi t?rt?nik a k?vetkez?kben. ?gy egyszer?en nem lehet letenni. A k?nyvben akad n?mi hiba, el?r?s, n?h?ny n?v ?sszekeveredik, de ez nem vonja el figyelm?nket mag?r?l a t?rt?netr?l. A k?nyv befejez?skor r?gt?n el akartam kezdeni a m?sodik k?tet olvas?s?t, ?s pontosan ?gy is tettem. „A var?zsl? gy?r?je” reg?nysorozat mind a kilenc k?tete megv?s?rolhat? Kindle-re, r?ad?sul az els? k?tet – „A H?s?k k?ldet?se” – ingyenesen let?lthet?! Ha valami gyors ?s szellemes olvasm?nyt keresel a nyaral?sodra, ez a k?nyv kit?n?en megfelel a c?lnak.” --FantasyOnline.net Morgan Rice m?vei KIR?LYOK ?S VAR?ZSL?K A S?RK?NYOK ?BRED?SE (Els? k?tet) A VAR?ZSL? GY?R?JE A H?S?K K?LDET?SE (1 k?tet) A KIR?LYOK SORSA (2. k?tet) A S?RK?NYOK SORSA (3. k?tet) A BECS?LET SIRALMA (4. k?tet) A DICS?S?G ESK?JE (5. k?tet) A H?SIESS?G MEGB?Z?SA (6. k?tet) A KARDOK R?TUSA (7. k?tet) A FEGYVEREK FOGAD?SA (8. k?tet) VAR?ZSLATOK EGE (9. k?tet) A PAJZSOK TENGERE (10. k?tet) AZ AC?L URALMA (11. k?tet) A T?Z BIRODALMA (12. k?tet) A KIR?LYN?K URALMA (13. k?tet) A TESTV?REK FOGADALMA (14. k?tet) A HALAND?K ?LMA (15. k?tet) A LOVAGI TORNA (16. k?tet) A HARC AJ?ND?KA (17. k?tet) A T?L?L?S TRIL?GI?JA AZ ELS? AR?NA: RABSZOLGAKERESKED?K (1 k?tet) AR?NA KETT? (2. k?tet) V?MP?RF?ZETEK ?TV?LTOZVA (#1 K?tet) SZERETVE (#2 K?tet) EL?RULVA (#3 K?tet) ELRENDELVE (#4 K?tet) V?GYAKOZVA (#5 K?tet) ELJEGYEZVE (#6 K?tet) MEGESK?DVE (#7 K?tet) ALAP?TVA (#8 K?tet) FELT?MADVA (#9 K?tet) V?GY?DVA (#10 K?tet) BEV?GEZVE ( #11 K?tet) Szeretn?l ingyenes k?nyveket? Iratkozz fel Morgan Rice e-mail list?j?ra, ?s szerezd meg a 4 ingyenes k?nyvet, 2 ingyenes t?rk?pet, az ingyenes alkalmaz?st, ?s egy?b exkluz?v aj?nd?kokat! A feliratkoz?shoz l?togass el a www.morganricebooks.com (http://www.morganricebooks.com) weboldalra! Hallgasd meg a VAR?ZSL? GY?R?JE sorozatot hangosk?nyv form?tumban! Copyright © 2013 by Morgan Rice All rights reserved. Except as permitted under the U.S. Copyright Act of 1976, no part of this publication may be reproduced, distributed or transmitted in any form or by any means, or stored in a database or retrieval system, without the prior permission of the author. This ebook is licensed for your personal enjoyment only. This ebook may not be re-sold or given away to other people. If you would like to share this book with another person, please purchase an additional copy for each recipient. If you’re reading this book and did not purchase it, or it was not purchased for your use only, then please return it and purchase your own copy. Thank you for respecting the hard work of this author. This is a work of fiction. Names, characters, businesses, organizations, places, events, and incidents either are the product of the author’s imagination or are used fictionally. Any resemblance to actual persons, living or dead, is entirely coincidental. Jacket image Copyright RazoomGame, used under license from Shutterstock.com. Tartalom Els? fejezet (#u5047ad30-9acc-599c-ace1-5ddb927e706f) M?sodik fejezet (#u597e9e35-e4f7-5db0-aa85-cc05d2d53004) Harmadik fejezet (#u32fd74d2-953e-53fa-8003-b00788c42005) Negyedik fejezet (#uf0ab4140-3f02-5e5a-914c-bf027fb2f053) ?t?dik fejezet (#uf70633eb-9288-52e5-964c-72c184a1dd5a) Hatodik fejezet (#uc444790f-5945-59eb-8005-1570adf4ef0f) Hetedik fejezet (#u43d9f2b3-17d1-5a5a-b08e-b68be22e4411) Nyolcadik fejezet (#u05b2c573-7545-46dc-a7bd-dc04bc23dabd) Kilencedik fejezet (#u0c192e52-689f-4f45-a43f-fcb3ff9561f8) Tizedik fejezet (#u8c58a71a-5c67-5891-b6a9-40e4dd60e2ad) Tizenegyedik fejezet (#u7700c505-400d-5688-b06f-fadb6bd3e2af) Tizenkettedik fejezet (#litres_trial_promo) Tizenharmadik fejezet (#litres_trial_promo) Tizennegyedik fejezet (#litres_trial_promo) Tizen?t?dik fejezet (#litres_trial_promo) Tizenhatodik fejezet (#litres_trial_promo) Tizenhetedik fejezet (#litres_trial_promo) Tizennyolcadik fejezet (#litres_trial_promo) Tizenkilencedik fejezet (#litres_trial_promo) Huszadik fejezet (#litres_trial_promo) Huszonegyedik fejezet (#litres_trial_promo) Huszonkettedik fejezet (#litres_trial_promo) Huszonharmadik fejezet (#litres_trial_promo) Huszonnegyedik fejezet (#litres_trial_promo) Huszon?t?dik fejezet (#litres_trial_promo) Huszonhatodik fejezet (#litres_trial_promo) Huszonhetedik fejezet (#litres_trial_promo) Huszonnyolcadik fejezet (#litres_trial_promo) Huszonkilencedik fejezet (#litres_trial_promo) Harmincadik fejezet (#litres_trial_promo) Harmincegyedik fejezet (#litres_trial_promo) Harminckettedik fejezet (#litres_trial_promo) Harmincharmadik fejezet (#litres_trial_promo) Harmincnegyedik fejezet (#litres_trial_promo) Harminc?t?dik fejezet (#litres_trial_promo) Harminchatodik fejezet (#litres_trial_promo) Harminchetedik fejezet (#litres_trial_promo) Harmincnyolcadik fejezet (#litres_trial_promo) Harminckilencedik fejezet (#litres_trial_promo) “ne f?lj a nagys?gt?l. Van, aki nagynak sz?letik; van, aki naggy? teszi mag?t; ?s van, akinek t?lc?n k?n?lj?k a nagys?got.” —William Shakespeare V?zkereszt, vagy b?nom is ?n ford.: N?dasdy ?d?m Els? fejezet Luanda v?gigrohant a harcmez?n. ?pphogy kiker?lt egy v?gtat? lovat, mik?zben utat t?rt mag?nak a kis h?z fel?, ahov? McCloud kir?ly bevette mag?t. Megmarkolta a hideg vasc?veket, remegett, mik?zben v?ros poros ?tjait r?tta. A v?ros?t, amelyet egyszer ismert, ?s amely a n?p?hez tartozott. Az elm?lt h?napokban k?nytelen volt v?gign?zni, ahogy lem?sz?rolj?k ?ket — ?s m?ra teljesen besokallt. Valami elpattant benne. Nem ?rdekelte t?bb?, ha ak?r az eg?sz McCloud sereg ellen kell is vonulnia — b?rmit megtett volna, hogy meg?ll?tsa ?ket. Luanda tiszt?ban volt vele, hogy amire k?sz?l, ?r?lts?g, az ?let?t teszi kock?ra, ?s hogy McCloud val?sz?n?leg meg?li ?t. Ezeket a gondolatokat azonban elhessegette, mik?zben futott. Elj?tt az id?, hogy a helyeset cselekedje — b?rmi ?ron. A zs?folt csatat?ren, katon?k gy?r?j?ben kisz?rta McCloudot a t?volban, amint azt a szeg?ny, sikoltoz? l?nyt egy elhagyott h?zik?ba, egy kis v?lyogh?zba cipeli. Bev?gta az ajt?t, porfelh?t hagyva maga ut?n. - Luanda! – hallatszott egy ki?lt?s. Megfordult, ?s megpillantotta Bronsont, nagyj?b?l sz?z l?p?ssel m?g?tte, ahogy ut?na loholt. Lovak ?s katon?k v?gtelen folyama akad?lyozta halad?s?t, t?bbsz?r is meg?ll?sra k?nyszer?tetve a f?rfit. Itt a lehet?s?g. Ha Bronson el?ri ?t, meg fogja akad?lyozni, hogy v?ghezvigye a terv?t. Luanda k?tszer olyan gyorsan kezdett szaladni, szorongatta a kar?t, ?s pr?b?lt nem belegondolni, mekkora ?r?lts?g ez az eg?sz, ?s milyen kicsi a val?sz?n?s?ge annak, hogy sikerrel j?r. Ha teljes hadseregek nem tudt?k leter?teni McCloudot, ha a saj?t t?bornokai, a tulajdon fia reszketett t?le, mennyi es?lye van r?, hogy ? egyed?l k?pes lesz legy?zni? R?ad?sul Luanda m?g sosem ?lt embert, f?leg nem McCloud kaliber?t. Mi lesz, ha lemerevedik, amikor elj?n az id?? Vajon t?nyleg k?pes lesz odalop?zni a h?ta m?g?? A f?rfi val?ban olyan hozz?f?rhetetlen, ahogy Bronson mondta? Luanda ?gy ?rezte, ? is r?sze a v?res csatamez?nek, saj?t f?ldje romjainak. Visszatekintve m?r b?nta, hogy beleegyezett a McCloud-h?zass?gba, m?g Bronson ir?nti szerelme ellen?re is. A McCloudok barb?rok voltak, nem lehetett ?ket megregul?zni. Most tudatosult benne, hogy a MacGilek milyen szerencs?sek voltak, hogy a Felf?ld elv?lasztotta ?ket egym?st?l, ?s hogy eddig a Gy?r? r?juk es? oldal?n maradtak. Naiv, ostoba dolog volt azt hinnie, hogy a McCloudok nem olyan rosszak, mint ahogy tan?tott?k neki. Azt hitte, ? majd megv?ltoztatja ?ket; azzal, hogy McCloud herecegn? — ?s egy napon majd kir?lyn? — lesz, meg?ri a kock?zatot, b?rmi is legyen az. Most azonban m?r tudta, hogy t?vedett. Mindent feladott volna — a c?m?t, a gazdags?g?t, a h?rnev?t, mindent — csak hogy ?jra biztons?gban, csal?dja k?r?ben lehessen a Gy?r? m?sik oldal?n, ?s a McCloudokat csak h?rb?l ismerje. Most m?r haragudott az apj?ra, ami?rt elrendezte ezt a h?zass?got; ? maga fiatal volt ?s tapasztalatlan, az apj?nak viszont okosabbnak kellett volna lennie. Vagy tal?n a politika olyan fontos volt sz?m?ra, hogy fel?ldozta ?rte a saj?t l?ny?t? D?h?s volt r? az?rt is, ami?rt meghalt, ?s egyed?l hagyta ?t ebben a helyzetben. Luanda az elm?lt h?napokban kem?nyen megtanulta, hogy csak mag?ra sz?m?that, ?s most itt volt a lehet?s?g, hogy helyrehozza a dolgokat. Remegett, ahogy el?rte a kis v?lyogh?zat, amelynek s?t?t t?lgyfaajtaj?t csukva tal?lta. Megfordult ?s k?r?ln?zett, v?rta McCloud embereinek t?mad?s?t; de megk?nnyebb?lten tapasztalta, hogy t?ls?gosan lek?t?tte ?ket a v?ront?s. Egyik kez?ben a c?veket tartotta, a m?sikkal megfogta a kilincset, ?s olyan finoman nyomta le, ahogy csak tudta, mik?zben im?dkozott, nehogy megzavarja McCloudot. Bel?pett. S?t?t volt, szeme csak lassan szokott hozz? a f?nyes v?ros er?s naps?t?se ut?n; h?v?sebb is volt, ?s ahogy ?tl?pte a kunyh? k?sz?b?t, az els? dolog, amit meghallott, a l?ny ny?sz?rg?se ?s ki?ltoz?sa volt. Ahogy a szeme hozz?szokott a f?lhom?lyhoz, k?r?ln?zett a h?zik?ban, ?s megl?tta McCloudot a padl?n: der?kt?l lefel? meztelen?l, alatta a levetk?ztetett l?ny, pr?b?lt k?zdeni ellene. S?rt ?s sikoltozott, ?sszeszor?totta a szem?t, amikor McCloud felny?lt, ?s h?sos tenyer?t a sz?j?ra tapasztotta. Luanda alig tudta elhinni, hogy mindez val?ban megt?rt?nik, hogy t?nyleg v?gigcsin?lja ezt az eg?szet. Tett egy ?vatos l?p?st el?re, keze remegett, t?rde elgyeng?lt, ?s im?dkozott, hogy legyen el?g ereje a megval?s?t?shoz. ?gy szorongatta a vasc?veket, mintha az ?lete m?lna rajta. K?rlek, Uram, engedd, hogy meg?ljem ezt az embert! Hallotta, ahogy McCloud morog ?s ny?g, ak?r egy vad?llat, miut?n el?rte c?lj?t. K?ny?rtelen volt. ?gy t?nt, a l?ny sikolyai mintha csak feler?s?ten?k minden mozdulat?t. Luanda tett m?g egy l?p?st el?re, majd m?g egyet, v?g?l m?r csak egy l?p?s v?lasztotta el McCloudt?l. Len?zett r?, tanulm?nyozta a test?t, pr?b?lta eld?nteni, hova ?rdemes les?jtani. Szerencs?re a f?rfi levette p?nc?lingj?t, csup?n egy v?kony inget viselt, amelyb?l most csorgott a verejt?k. Luanda ?rezte a b?z?t, megtorpant egy kicsit. ?vatlan l?p?s volt levenni a p?nc?lt, ?s Luanda ?gy d?nt?tt, ez lesz az utols? hib?ja. K?t k?zzel fel fogja emeli a kar?t, ?s a v?dtelen h?tba d?fi. Amikor McCloud ny?g?sei el?rt?k tet?pontjukat, Luanda felemelte a c?veket. Arra gondolt, mennyire meg fog v?ltozni az ?lete ett?l a pillanatt?l kezdve. Csak p?r m?sodperc, ?s semmi sem lesz a r?gi. A McCloud kir?lys?g megszabadul zsarnok uralkod?j?t?l; megk?m?li a n?p?t a tov?bbi puszt?t?st?l. Az ?j f?rje ker?l tr?nra, ?tveszi apja hely?t, ?s v?gre minden j? lesz. Luanda csak ?llt, teljesen megdermedt a f?lelemt?l. Reszketett. Ha most nem cselekszik, soha nem fog. Visszatartotta a l?legzet?t, tett m?g egy utols? l?p?st el?re, majd k?t k?zzel magasan a feje f?l? emelte a kar?t, azt?n hirtelen t?rdre rogyott, ?s minden erej?t ?sszeszedte, hogy a f?rfi h?t?ba m?rtsa a kar?t. De valami olyasmi t?rt?nt, amire egy?ltal?n nem sz?m?tott. R?ad?sul olyan gyorsan, hogy hirtelen azt sem tudta, mi t?rt?nik: McCloud az utols? pillanatban elg?rd?lt az ?tb?l. A l?ny nem hitte volna, hogy egy ekkora ember ilyen gyorsan tud mozogni. Oldalra g?rd?lt, kiszolg?ltatva a l?ny test?t. T?l k?s? volt, Luanda nem tudott meg?llni. A vasc?vek folytatta ?tj?t a f?ldig, Luanda r?m?let?re pont a l?ny mellkas?ba. A l?ny fel?lt, sikoltozott, a meggy?t?rt Luanda pedig ?rezte, ahogy a kar? a l?ny h?s?ba hatol, t?bb h?velyk m?lyen, eg?szen a sz?v?ig. V?r bugyogott sz?j?b?l, ?s riadtan, el?rultan n?zett Luand?ra. V?g?l visszahanyatlott, holtan. Luanda csak t?rdelt ott zsibbadtan, leforr?zva, szinte m?g el sem jutott a tudat?ig, mi is t?rt?nt. Miel?tt m?g feldolgozta volna az eg?szet, ?s meg?rtette volna, hogy McCloudnak haja sz?la sem g?rb?lt, f?jdalmas ?t?st ?rzett az arc?n, amely led?nt?tte a l?b?r?l. Ahogy a leveg?be emelkedett, halv?nyan m?r tudat?ban volt, hogy McCloud meg?t?tte, ?s ett?l az ?ri?si csap?st?l t?rt?nik mindez. R?j?tt, hogy a f?rfi igaz?b?l minden mozdulat?t k?vette, mi?ta csak bel?pett a szob?ba. ?gy tett, mintha nem venn? ?szre, de k?zben m?r v?rta a pillanatot, a t?k?letes alkalmat, hogy kit?rjen a d?f?se el?l. De ez m?g nem volt neki el?g: sz?nd?kosan szeg?ny l?ny meg?l?s?t is az ? nyak?ba varrta, ?s vele egy?tt a b?ntudatot is. Miel?tt minden els?t?t?lt, Luanda megpillantotta McCloud arc?t, aki nyitott sz?jjal, vad?llat m?dj?ra f?jtatva vigyorgott le r?. Az utols? dolog, amit hallott, miel?tt a f?rfi hatalmas csizm?ival az arc?ba taposott, annak ?llatias ?v?lt?se volt: - Sz?vess?get tett?l nekem – jelentette ki – ?s m?r am?gy is v?geztem vele. M?sodik fejezet Gwendolyn v?gigszaladt Kir?lyudvarhely legnyomor?s?gosabb r?sz?nek kanyarg?s mell?kutc?in. K?nnycseppek g?rd?ltek v?gig az arc?n, ahogy kifutott a v?rb?l, pr?b?lt olyan t?vol ker?lni Gareth-t?l, amennyire csak lehetett. A sz?ve m?g mindig vadul kalap?lt az im?nti ?sszet?z?s?k ?ta, mi?ta l?tta Firth-t a k?t?len, ?s mi?ta Gareth megfenyegette. K?ts?gbeesetten pr?b?lta sz?tv?lasztani az igazs?got a hazugs?gt?l. Gareth beteg elm?j?ben azonban a val?s ?s a val?tlan ?sszekeveredett, ?s szinte lehetetlen volt meg?llap?tani, mi az igazs?g. Vajon csak meg akarta ijeszteni? Vagy minden, amit mondott, igaz? Gwendolyn a saj?t szem?vel l?tta Firth ide-oda himb?l?z? test?t, ?s ez azt s?gta neki, hogy ez egyszer tal?n minden igaz. Godfrey-t esetleg t?nyleg megm?rgeztette; tal?n val?ban a barb?r nevarunoknak ?g?rte ?t; ?s Thor ak?r ?ppen most lovagol a neki ?ll?tott csapda fel?. A gondolatt?l is megborzongott. Tehetetlennek ?rezte mag?t. Valahogy helyre kellett hoznia a dolgokat. Nem tud eg?szen Thorig futni, de Godfrey-ig igen, ?s meggy?z?dhet r?la, csakugyan megm?rgezt?k-e, vagy m?g ?letben van. Gwendolyn m?lyebbre hatolt a z?ll?tt negyedbe, ?s k?zben arra gondolt, hogy m?r megint itt van, n?h?ny napon bel?l m?r m?sodszorra, Kir?lyudvarhely ezen ut?latos r?sz?n, amelyr?l megfogadta, hogy soha t?bb? nem akarja viszontl?tni. Ha Godfrey-t t?nyleg megm?rgezt?k, annak a s?rh?zban kellett t?rt?nnie. Hol m?shol? D?h?s volt r?, ami?rt visszat?rt ide, lecs?kkentette az ?rs?get, ?s ilyen ?vatlanul viselkedett. De legf?k?ppen agg?dott ?rte. Esz?be jutott, mennyit t?r?d?tt vele az elm?lt n?h?ny napban, ?s a gondolatt?l, hogy ?t is elvesz?ti, k?l?n?sen miut?n elvesz?tette az apj?t, ?sszeszorult a sz?ve. Valahogy felel?snek is ?rezte mag?t. Gwen rettegett, ahogy v?gigfutott az utc?kon, de nem a r?szegekt?l ?s gazfick?kt?l tartott, akik minden?tt ott voltak; hanem a b?tyj?t?l, Gareth-t?l. Amikor utolj?ra tal?lkoztak, eg?szen d?moninak t?nt, ?s nem tudta kiverni a fej?b?l az arc?t, a szem?t — olyan fekete, annyira l?lektelen volt. Mintha megsz?llta volna valami. Az, hogy az apjuk tr?nj?n ?lt, csak m?g sz?rre?lisabb? tette a k?pet. A l?ny f?lt a megtorl?st?l. Tal?n val?ban arr?l sz?v?getett terveket, hogy ?t f?rjhez adja, amelybe ? sosem egyezne bele; vagy tal?n csak azt akarta, hogy ne legyenek a k?zel?ben ?r?k, ?s meg akarja ?letni ?t. Gwen k?r?ln?zett fut?s k?zben, ?s minden arcot ellens?gesnek, idegennek tal?lt. Mindenki potenci?lis fenyeget?snek l?tszott, akiket Gareth k?ld?tt, hogy v?gezzenek vele. Kezdett paranoi?s lenni. Gwen befordult a sarkon, ?s v?ll?val neki?tk?z?tt egy r?szeg ?regembernek. Az ?tk?z?s kibillentette az egyens?ly?b?l, ugrott egyet, ?s akaratlanul felsikoltott. Pattan?sig fesz?ltek az idegei. Beletelt egy pillanatba, mire r?j?tt, hogy az ?reg csak egy figyelmetlen j?r?kel? volt, nem Gareth egyik b?rence; megfordult, ?s l?tta, ahogy megbotlik, h?tra se n?zve, hogy bocs?natot k?rjen. Gwen gyomra felfordult a v?rosr?sz becstelens?g?t?l, z?ll?tts?g?t?l. Ha Godfrey nem j?rna ide, soha nem tenn? be a l?b?t erre a k?rny?kre. Gy?l?lte is a b?tyj?t, hogy miatta kell ?gy lealacsony?tania mag?t. Mi?rt nem k?pes t?vol maradni a s?rh?zakt?l? Gwen befordult egy sarkon, ?s ott is volt: Godfrey kedvenc kocsm?ja, a tavern?k megcs?fol?sa. A megroggyant ?p?let ajtaja t?rva-nyitva ?llt, az isz?kosok csak ?gy ?ml?ttek ki bel?le, ahogy ?ltal?ban. Gwen nem vesztegette az idej?t, sietve bel?pett a nyitott ajt?n. Beletelt p?r m?sodpercbe, mire a szeme hozz?szokott a kocsma hom?ly?hoz, amely poshadt s?rt?l ?s testszagt?l b?zl?tt; ?s ahogy bel?pett, hirtelen mindenki elhallgatott. A nagyj?b?l k?t tucatnyi bezs?fol?dott f?rfi mind megfordult ?s meglepetten n?zett r?. Itt ?llt ?, a kir?lyi csal?d tagja d?szes ?lt?zetben egy olyan helyis?gben, amelyet val?sz?n?leg ?vek ?ta nem takar?tottak ki. Odal?pett egy magas, hord?has? f?rfihoz, akiben Akorth-ra, Godfrey egyik iv?cimbor?j?ra ismert. - Hol a b?ty?m? – k?rdezte hat?rozottan. Akorth, aki ?ltal?ban vid?m fick? volt, ?s mindig akadt egy-egy ?zl?stelen vicc a tarsoly?ban, amellyel legink?bb saj?t mag?t sz?rakoztatta, most meglepte ?t: csak a fej?t cs?v?lta. - Nem ?llnak j?l a dolgok, h?lgyem – v?laszolt komoran. - Ezt meg hogy ?rted? – k?rdez?sk?d?tt tov?bb, a sz?ve hevesen vert. - Valami rossz s?rt ivott – sz?lalt meg egy magas, sov?ny f?rfi, Godfrey m?sik cimbor?ja, akit Gwen Fultonk?nt ismert – Tegnap k?s? este d?lt ki. Az?ta nem kelt fel. - ?letben van? – k?rdezte a l?ny k?ts?gbeesetten, ?s megragadta Akorth csukl?j?t. - ?pphogy – felelt, mik?zben a f?ldet n?zte – Szeg?ny nagyon sokat szenvedett. Egy ?r?ja nem sz?lalt meg. - Hol van? – faggatta ?ket tov?bb. - Ott h?tul, kisl?ny – v?laszolt a kocsm?ros zord arccal, ?thajolva a pulton, mik?zben egy kors?t t?r?lgetett – ?s jobb, ha kital?lod, mit csin?lsz vele. Nem fogok egy hull?t ?rizgetni a l?tes?tm?nyemben. Gwennek m?r sok volt ez az eg?sz, saj?t mag?t is meglepte, de felkapott egy kis t?rt, el?rehajolt, ?s a hegy?t a csapos tork?hoz nyomta. Az nagyot nyelt, megd?bbenve n?zett r? vissza, ?s az eg?sz helyre hal?los csend telepedett. El?sz?r is – kezdte a l?ny – ez a hely nem egy l?tes?tm?ny –, hanem egy itat? megcs?fol?sa, amelyet parancsomra a kir?lyi g?rda a f?lddel tesz egyenl?v?, ha tov?bbra is ?gy besz?lsz velem. Kezdheted azzal, hogy h?lgyemnek sz?l?tasz. Gwen ?gy ?rezte, nem is ?nmaga, meglep?d?tt az er?n, amely ?tj?rta; fogalma sem volt, honnan sz?rmazik. A kocsm?ros nagyot nyelt. H?lgyem – ism?telte el. Gwen szil?rdan tartotta a t?rt. M?sodszor, a b?ty?m nem fog meghalni – ezen a helyen biztosan nem. A holtteste megtiszteltet?s lenne a l?tes?tm?nyed sz?m?ra, j?val nagyobb, mint b?rmely ?l? l?lek, aki valaha itt j?rt. ?s ha itt hal meg, akkor biztos lehetsz benne, hogy t?ged fogunk v?dolni a hal?l?val. De ?n semmi rosszat nem tettem, h?lgyem! – menteget?z?tt – Ugyanazt a s?rt kapta, amit a t?bbiek! Valaki megm?rgezhette – tette hozz? Akorth. Ak?rki lehetett – sz?lalt meg Fulton. Gwen lassan leengedte a t?rt. Vigyetek hozz?! Most! – parancsolta. A kocsm?ros most m?r al?zatosan lehajtotta a fej?t, megfordult, ?s egy pult m?g?tti oldalajt?hoz sietett. Gwen a nyom?ban, Akorth ?s Fulton is k?vett?k. Gwen bel?pett a taverna kis h?ts? szob?j?ba, elakadt a l?legzete, ahogy megl?tta a b?tyj?t, Godfrey-t, hanyatt fekve a f?ld?n. S?padtabb volt, mint valaha. ?gy n?zett ki, mint aki m?r csak egy l?p?sre van a hal?lt?l. Teh?t minden igaz volt. Gwen odarohant hozz?, megszor?totta a kez?t, amely hideg ?s nyirkos volt. Nem reag?lt, feje a f?ld?n, borotv?latlanul, zs?ros haja a homlok?ba l?gott. A l?ny azonban b?r gyeng?n, de ?rezte a pulzus?t; l?tta azt is, hogy a mellkasa minden leveg?v?tellel emelkedik. ?letben volt. Hirtelen ?ri?si haragra gerjedt. Hogy hagyhatt?tok ?gy itt? – ?v?lt?tte a kocsm?ros fel? fordulva – A b?ty?mat, a kir?lyi csal?d tagj?t, egyed?l, a f?ld?n fekve, mint egy kuty?t, mik?zben haldoklik. A csapos nagyot nyelt, idegesnek l?tszott. Mit tehettem volna m?g, h?lgyem? – k?rdezte bizonytalanul – Ez nem k?rh?z. Mindenki azt mondta, l?nyeg?ben m?r halott, ?s… Nem halott! – sik?totta – ?s ti ketten – fordult Akorth-hoz ?s Fultonh?z – mif?le bar?tok vagytok ti? ? tal?n itt hagyott volna titeket ilyen ?llapotban? Akorth ?s Fulton al?zatos pillant?st vetettek r?. Bocs?ss meg – k?rte Akorth – Az orvos elj?tt tegnap este, megvizsg?lta, ?s azt mondta, haldoklik – ?s csak id? k?rd?se, mikor ragadja el a hal?l. Nem hittem, hogy b?rmi m?st lehetne tenni. Vele maradtunk szinte eg?sz ?jszaka, h?lgyem – tette hozz? Fulton – az oldal?n. ?pp csak egy kis gyors sz?netet tartottunk, ittunk egyet, hogy el?zz?k a f?jdalmunkat, ?s akkor j?tt?l te… Gwen d?h?ben mindk?t s?r?skors?t kiverte a kez?kb?l. Azok a padl?ra zuhantak, a benn?k l?v? folyad?k pedig ki?ml?tt. D?bbenten n?ztek a l?nyra. Most pedig kapj?tok fel a b?ty?mat – sz?lt r?juk h?v?sen, ?rezte, hogy friss er? ?nti el – Elviszitek err?l a helyr?l. K?vettek engem eg?sz Kir?lyudvarhelyen ?t, am?g a Kir?lyi Gy?gy?t?hoz nem ?r?nk. A b?ty?m es?lyt kap a val?di gy?gyul?sra, ?s nem hagyom meghalni csak az?rt, mert valami sarlat?n szerint nincs es?lye. ?s te – tette hozz? a kocsm?roshoz fordulva – Ha a b?ty?m t?l?li, ?s valaha is ?jra beteszi ide a l?b?t, te meg kiszolg?lod, els? k?zb?l ?ll?thatom, hogy b?rt?nbe leszel vetve, ?s ott is maradsz hal?lod napj?ig. A kocsm?ros lehajtott fejjel elsomford?lt. Most pedig mozg?s! – ord?totta Gwen. Akorth ?s Fulton ?sszerezzent, majd akci?ba lend?lt. Gwen kisietett a szob?b?l, ?k ketten m?g?tte, vitt?k ut?na a b?tyj?t. Kis?t?ltak a tavern?b?l, ?s k?vett?k a napf?nyes utc?ra. V?gigsiettek Kir?lyudvarhely zs?folt mell?kutc?in a Gy?gy?t? fel?, ?s Gwen csak az?rt im?dkozott, hogy ne legyen t?l k?s?. Harmadik fejezet Thor Kir?lyudvarhely k?ls? r?sz?nek poros f?ldjein v?gtatott ?t nyom?ban Krohnnal, oldal?n Reece-szel, O'Connorral, Eldennel ?s az ikrekkel. Kendrick, Kolk, Brom, rengetegen a l?gi?b?l ?s az Ez?stcsapatb?l is vel?k lovagoltak. A hatalmas sereg a McCloudok fel? tartott. Egy emberk?nt lovagoltak, arra k?sz?ltek, hogy felszabad?tj?k a v?rost. A lovak pat?inak zaja f?lsiket?t? volt, d?b?rg?, ak?r a mennyd?rg?s. Eg?sz nap lovagoltak, ?s bizony m?r a m?sodik nap is magasan j?rt az ?gen. Thor alig tudta elhinni, hogy ezekkel a nagyszer? harcosokkal lovagol ?ppen els? igazi katonai bevet?s?re. ?gy ?rezte, val?ban maguk k?z? fogadt?k. S?t, az eg?sz l?gi?t beh?vt?k tartal?knak, ?gy az ?sszes bajt?rsa itt lovagolt k?r?l?tte. A l?gi? tagjai elt?rp?ltek a t?bb ezer tag? kir?lyi hadsereg mellett, ?s Thornak ?let?ben el?sz?r olyan ?rz?se t?madt, hogy valami nagyszer? dolognak a r?szese. Thort c?ltudatoss?g is vez?relte. ?gy ?rezte, sz?ks?g van r?. A v?rost ostrom al? vett?k a McCloudok, ?s erre a hadseregre v?rt, hogy felszabad?tsa, megmentse n?p?t sz?rny? sors?t?l. Tetteik fontoss?ga olyan er?vel nehezedett r?, hogy szinte megelevenedett – ett?l ?rezte, hogy ?l. Thor biztons?gban ?rezte mag?t ezeknek az embereknek a jelenl?t?ben, ugyanakkor agg?dott is: ez a hadsereg igazi f?rfiakb?l ?llt, de ez azt is jelentette, hogy hamarosan egy hasonl?an er?s f?rfiakb?l ?ll? sereggel kell szembe n?znie. Igazi, kem?ny katon?kkal. Ez most ?let-hal?l harc lesz, ?s sokkal t?bb minden forgott kock?n, mint valaha. Ahogy lovagolt, id?nk?nt ?szt?n?sen ellen?rizte a fegyvereit, megnyugtat?an hatott r? j? ?reg paritty?ja ?s ?j kardja. Azon t?n?d?tt, a nap v?g?re vajon v?rfoltosak lesznek-e. Vagy ink?bb ? fog megsebes?lni? A sereg hirtelen ?ri?si csataki?lt?st hallatott, m?g a lovak patadobog?s?n?l is hangosabbat, ahogy egy kanyar ut?n el?sz?r bukkant fel az ostromlott v?rost a horizonton. Nagy, fekete f?stfelh?k sz?lltak fel a v?rosb?l, ?s a MacGil hadsereg megsarkanty?zta a lovait, hogy sebesebben v?gtassanak. Thor is sark?val d?fk?dve ?szt?k?lte lov?t gyorsabb halad?sra, hogy l?p?st tarthasson a t?bbiekkel. K?zben mindannyian kardot r?ntottak, felemelt?k a fegyvereiket, ?s hal?los sz?nd?kkal tartottak a v?ros fel?. A hatalmas hadsereget kisebb csoportokra osztott?k. Thor csoportj?ba t?z katona, l?gi?s, a bar?tai ?s m?g n?h?ny ismeretlen ember ker?lt. ?l?k?n lovagolt a kir?ly sereg?nek egyik magas rang? parancsnoka, egy katona, akit a t?bbiek Forgnak neveztek. Magas, v?kony, ?m sz?v?s ?s izmos f?rfi volt, b?re ragy?s, r?vid haja ?sz, szeme s?t?t ?s m?lyen ?l?. A hadsereg teh?t kisebb csoportokra v?lt sz?t, amelyek k?l?nb?z? ir?nyokban indultak el. Csapat, ut?nam! – utas?totta Thort ?s a t?bbieket l?ndzs?j?t meglend?tve, hogy k?vess?k. Thor csoportja k?vette a parancsot, ?s felsorakozott Forg m?g?tt, kiv?lva a f?seregb?l. Thor h?tran?zett, ?s ?szrevette, hogy messzebb ?llnak, mint a t?bbiek, a hadsereg egyre t?volabbinak t?nt, ?s ahogy Thor azon tanakodott, vajon hov? vezetik ?ket, Forg azt ki?ltotta: A McCloud sereg sz?rny?n?l vessz?k fel a poz?ci?t! Thor ?s a t?bbiek ideges ?s izgatott pillant?st v?ltottak, mik?zben felsorakoztak, ?s addig mas?roztak, am?g a f?sereg el nem t?nt a szem?k el?l. Hamarosan ?j terepre ?rtek, ?s a v?ros teljesen kiker?lt a l?t?k?r?kb?l. Thor r?sen volt, de semmi jele nem volt a McCloud hadsereg ?rkez?s?nek. V?g?l Forg egy domb el?tt, egy kis berekben meg?ll?totta a lov?t. A t?bbiek is ?gy tettek m?g?tte. Mindenki csod?lkozva meredt Forgra, mi?rt ?llt meg. Ide?rt?nk, ez a k?ldet?s?nk – magyar?zta Forg – Ti m?g ifj? harcosok vagytok, ez?rt meg akarunk k?m?lni titeket a val?di csata hev?t?l. Ezt a poz?ci?t tartj?tok, mik?zben a f? hadsereg ?ts?p?r a v?roson, ?s szembesz?ll a McCloudokkal. Nem val?sz?n?, hogy McCloud katon?k j?nnek errefel?, t?bbnyire biztons?gban lesztek itt. Vegy?tek fel az ?ll?st, ?s maradjatok itt, am?g m?sk?pp nem rendelkez?nk. Most pedig mozg?s! Forg megsarkanty?zta a lov?t ?s felkaptatott a hegyen; Thor ?s t?rsai ugyanezt tett?k, mentek ut?na. A kis csoport ?tlovagolt a poros s?ks?gon, felvert?k a port, amennyire Thor l?tta, senki nem volt a l?that?ron. Csal?dottnak ?rezte mag?t, ami?rt kimarad a f? esem?nyekb?l; mi?rt akart?k ?ket ennyire v?deni? Min?l tov?bb lovagoltak, egyre furcs?bb ?rz?se t?madt. Nem tudta, mi?rt, de a hatodik ?rz?ke azt s?gta, hogy valami nem stimmel. Ahogy k?zeledtek a dombtet?h?z, amelynek tetej?n apr?, ?don v?rtorony ?llt – magas, v?kony, elhagyatottnak t?n? torony – valami azt s?gta Thornak, n?zzen a h?ta m?g?. Amikor ezt megtette, ?szrevette Forgot. Meglepetten l?tta, hogy Forg fokozatosan a csapat h?ta m?g? ker?lt, a k?zt?k l?v? t?vols?g n?tt?n n?tt, ?s mik?zben a fi? figyelte, Forg megfordult, ?szt?k?lte a lov?t, ?s figyelmeztet?s n?lk?l elnyargalt a m?sik ir?nyba. Thor nem ?rtette, mi t?rt?nik. Mi?rt hagyta itt ?ket ilyen hirtelen? Mellette Khron sz?k?lni kezdett. Mire Thor feldolgozta volna a l?tottakat, fel?rtek a dombtet?re az ?reg toronyhoz. Azt hitt?k, kop?r, lakatlan f?ldeken k?v?l semmit sem fognak l?tni. A l?gi? tagjainak kis csoportja azonban hirtelen megh?k?lt. Mindannyian megdermedtek az el?j?k t?rul? l?tv?nyt?l. Vel?k szemben v?rakozott az eg?sz McCloud hadsereg. Beles?t?ltak egy csapda kell?s k?zep?be. Negyedik fejezet Gwendolyn utat t?rt mag?nak a t?megben Kir?lyudvarhely kanyarg?s utc?in, nyom?ban a Godfrey-t cipel? Akorth-tal ?s Fultonnel. Elhat?rozta, hogy amilyen gyorsan csak lehet, oda?rnek a gy?gy?t?hoz. Godfrey nem halhat meg, azok ut?n nem, amin egy?tt kereszt?lmentek, ?gy meg v?gk?pp nem. Szinte l?tta maga el?tt Gareth ?nel?g?lt mosoly?t, amikor megkapja Godfrey hal?lh?r?t – ?s elt?k?lt sz?nd?ka volt ezen v?ltoztatni. B?rcsak el?bb tal?lt volna r? a testv?r?re! Ahogy Gwen befordult egy sarkon ?s a t?rre ?rt, a t?meg egyre s?r?bb lett. Feln?zett, ?s megl?tta Firth-t. Teste m?g mindig az akaszt?f?n l?gott, a hurok szorosan nyaka k?r?l, himb?l?z?sa mindenki figyelm?t megragadta. A l?ny ?szt?n?sen elfordult. Sz?rny? l?tv?ny volt, eml?keztet? b?tyja aljass?g?ra. Ak?rmerre fordult, minden?tt l?tta. Furcsa volt belegondolni, hogy egy nappal kor?bban m?g besz?lt Firth-szel – most meg itt himb?l?dzik a teste. Egyszer?en ?gy ?rezte, a hal?l k?r?lz?rja – ?s ?rte is elj?n. Gwen b?rmennyire is szeretett volna megfordulni ?s m?sik ?tvonalat v?lasztani, tudta, hogy a t?ren ?t vezet a leggyorsabb ?t a gy?gy?t?hoz, ?s nem az a fajta volt, akit a f?lelmei ir?ny?tanak; k?nyszer?tette mag?t, hogy ?tvonuljon a gerenda alatt, mindj?rt a l?g? test alatt. Meglepetten vette ?szre a kir?lyi h?h?rt fekete k?peny?ben, amint el?llja az ?tj?t. El?sz?r azt hitte, ? is meg akarja ?lni – de azt?n meghajolt el?tte. - H?lgyem – sz?l?totta meg al?zatosan, fej?t tiszteletteljesen lehajtva – M?g nem kaptam kir?lyi utas?t?st, mit csin?ljak a holttesttel. Nem tudom, hogy megfelel? temet?s j?r-e neki, vagy egyszer?en csak dobjam t?megs?rba. Gwen meg?llt, bosszantotta, hogy a d?nt?s s?lya az ? v?ll?ra nehezedik; Akorth ?s Fulton meg?llt mellette. Feln?zett, hunyorgott a naps?t?sben, a test alig egy m?terre a feje f?l?tt himb?l?dzott. M?r majdnem ?gy d?nt?tt, hogy tov?bbhalad ?s figyelmen k?v?l hagyja a k?rd?st, de valami esz?be jutott. Igazs?got akart szolg?ltatni az apj?nak. Vesd t?megs?rba! – v?laszolta – Jel?letlen?l. Ne legyen rendes szertart?s! Azt akarom, hogy ?r?kre kit?rl?dj?n az eml?kezetb?l a neve. A f?rfi b?lintott, jelezve, hogy meg?rtette a parancsot. Gwen v?gre egy kis el?gt?telt ?rzett. Elv?gre tulajdonk?ppen ez az ember gyilkolta meg az apj?t. B?r gy?l?lte az er?szakot, egyetlen k?nnycseppet sem ejtett Firth-?rt. ?rezte, hogy apja szelleme vele van ebben a pillanatban, er?sebb, mint valaha, ?s tal?n b?k?t is lelt. ?s m?g valami – tette hozz? meg?ll?tva a h?h?rt – V?gd le a k?t?lr?l! Most azonnal, h?lgyem? – tudakolta a h?h?r – De a kir?ly azt az utas?t?st adta, hogy maradjon kint, am?g m?g van bel?le valami. Gwen megr?zta a fej?t. Most – ism?telte el – Ez a kir?ly ?j parancsa – hazudta. A h?h?r meghajolt ?s elsietett, hogy lev?gja a holttestet. Gwen ism?t ?rzett egy kis el?gt?telt. Nem volt k?ts?ge afel?l, hogy Gareth id?nk?nt kitekinget az ablak?n Firth test?re – annak elt?n?se feld?h?ti majd, hiszen eml?keztet?k?nt szolg?l arr?l, hogy a dolgok nem mindig ?gy mennek, ahogy eltervezte. Gwen m?r ?pp indulni k?sz?lt, amikor meghallotta a semmihez sem hasonl?that? siv?t?st; meg?llt ?s megfordult, ?s a magasban Estopheles, a s?lyom gubbasztott a f?n. Felemelte a kez?t, hogy eltakarja a napf?nyt ?s megbizonyosodjon r?la, hogy nem csal a szeme. Estopheles ?jra felrikoltott, kit?rta, majd ?sszez?rta sz?rnyait. Gwen ?rezte, hogy a mad?rban lakozik az apja szelleme. A lelke, amely olyan nyugtalan volt, tal?n most egy l?p?ssel k?zelebb ker?lt a b?k?hez. Gwennek hirtelen t?madt egy ?tlete; f?ttyentett ?s kiny?jtotta egyik karj?t, ?s Estopheles felr?ppent ?s lesz?llt Gwen csukl?j?ra. A mad?r neh?z volt, ?s karmait a l?ny b?r?be v?jta. - Rep?lj Thorhoz! – suttogta a mad?rnak – Tal?ld meg a harcmez?n! V?dd meg! INDULJ! – ki?ltotta felemelve a karj?t. N?zte, ahogy Estopheles csapkod a sz?rnyaival, felsz?ll, majd egyre magasabbra emelkedik. Im?dkozott, hogy m?k?dj?n a terve. Volt valami rejt?lyes ebben a mad?rban, k?l?n?sen a Thorhoz f?z?d? kapcsolat?ban, ?s Gwen tudta, b?rmi lehets?ges. Folytatta ?tj?t a kanyarg?s utc?kon a gy?gy?t? h?za fel?. T?bb bolt?ves kapu alatt haladtak ?t, mik?zben elhagyt?k a v?rost. Olyan gyorsan mozgott, amilyen gyorsan csak tudott, ?s mag?ban im?dkozott, hogy Godfrey kitartson addig, am?g seg?ts?get nem kap. A m?sodik nap m?r lejjebb ereszkedett az ?gen, mire fel?rtek egy dombra Kir?lyudvarhely k?ls? r?sz?n, ?s megpillantott?k a gy?gy?t? kunyh?j?t. Egyszer?, egyszob?s h?zik? volt feh?r agyagfalakkal. Minden oldal?n volt egy ablak, el?l pedig egy kis, bolt?ves t?lgyfaajt?. A tet?r?l k?l?nb?z? sz?n? ?s fajt?j? n?v?nyek cs?ngtek le, keretezve a h?zat. K?r?l?tte burj?nz? gy?gyn?v?nykert ?s vir?gok minden elk?pzelhet? sz?nben ?s m?retben. Ez olyan hat?st keltett, mintha a h?zik?t lepottyantott?k volna egy ?vegh?z kell?s k?zep?re. Gwen az ajt?hoz rohant, megragadta a kopogtat?t, ?s t?bbsz?r is meg?t?tte vele az ajt?t, amely kiny?lt, ?s megjelent benne a gy?gy?t? d?bbent arca. Illepra. Eg?sz ?let?ben a kir?lyi csal?d gy?gy?t?jak?nt m?k?d?tt, r?sze volt Gwen ?let?nek, mi?ta megtanult j?rni. ?s m?gis, Illepr?nak siker?lt fiatalnak t?nnie – s?t, alig n?zett ki id?sebbnek, mint Gwen. B?re szinte izzott, sug?rzott, k?r?l?lelve kedves, z?ld szem?t, ?s ett?l ?gy t?nt, aligha t?bb, mint 18 ?ves. Gwen tiszt?ban volt vele, hogy enn?l j?val id?sebb, tudta, hogy megjelen?se megt?veszt?, ?s azt is, hogy Illepra az egyik legokosabb ?s legtehets?gesebb ember, akivel valaha tal?lkozott. Illepra tekintete Godfrey-ra vet?d?tt, ?s r?gt?n meg?rtette, mi?rt j?ttek. Amint felismerte, hogy s?rg?sen cselekedni kell, nem is udvariaskodott, szeme t?gra ny?lt az aggodalomt?l. Elsuhant Gwen mellett, ?s Godfrey-hoz sietett, tenyer?t a homlok?ra tette. ?sszevonta a szem?ld?k?t. Hozz?tok be – parancsolta kapkodva a k?t f?rfinak – m?ghozz? gyorsan! Illepra visszament a h?zba, sz?lesebbre t?rta az ajt?t, a fi?k is besiettek ut?na a h?zba. Gwen k?vette ?ket, beb?jt az alacsony bej?rati ajt?n, ?s becsukta maga m?g?tt. Bent f?lhom?ly uralkodott, kellett egy kis id?, m?g hozz?szokott a szeme. Miut?n ez megt?rt?nt, pont olyannak tal?lta a kunyh?t, mint amilyenre kisl?nykor?b?l eml?kezett: kicsi, f?nyes, tiszta, ?s telis-tele van n?v?nyekkel, gy?gyf?vekkel ?s k?l?nf?le b?jitalokkal. Tegy?tek le ide! – utas?totta a f?rfiakat Illepra; Gwen m?g sosem hallotta ilyen komolynak a hangj?t – Arra az ?gyra a sarokban. Vegy?tek le az ingj?t ?s a cip?j?t! Azt?n hagyjatok itt vele! Akorth ?s Fulton ?gy tettek, ahogy k?v?nta. Mik?zben kisiettek az ajt?n, Gwen megragadta Akorth karj?t. ?lljatok ?rt az ajt? el?tt! – parancsolta – Ak?rki is akart Godfrey ?let?re t?rni, tal?n megint megpr?b?lja. Vagy az eny?mre. Akorth b?lintott, majd Fultonnel egy?tt kimentek, ?s becsukt?k maguk m?g?tt az ajt?t. Mi?ta van ilyen ?llapotban? – k?rdezte Illepra siet?sen, r? se pillantva Gwenre, mivel azzal volt elfoglalva, hogy megvizsg?lja Godfrey-t: v?gigtapogatta a csukl?j?t, a has?t, a tork?t. Tegnap ?jjel ?ta – v?laszolta Gwen. Tegnap ?jjel ?ta! – visszhangozta Illepra, mik?zben nyugtalanul ingatta a fej?t. Hossz? ideig csendben vizsg?lta, az arca egyre ink?bb els?t?t?lt. Ez nagyon nem j? – sz?lalt meg v?g?l. Megint a fi? homlok?ra helyezte a tenyer?t. Ez?ttal behunyta a szem?t, ?s nagy leveg?ket vett. S?r? csend ?lt a szob?n, Gwen kezdte elvesz?teni az id??rz?k?t. M?reg – suttogta v?g?l Illepra, szeme m?g mindig csukva, mintha ozm?zison kereszt?l olvasta volna ki az ?llapot?t. Gwen mindig csod?lta a k?pess?geit; m?g sosem t?vedett, ?lete folyam?n egyszer sem. T?bb ?letet mentett meg, mint amennyit a hadsereg elragadott. Gwen k?v?ncsi volt, ?gy saj?t?totta-e el a tud?st, vagy ?r?k?lte; Illepra ?desanyja is gy?gy?t? volt, ?s az ? anyja is. Mindezek ellen?re Illepra minden ?bren t?lt?tt perc?t b?jitalok ?s a gy?gy?t?s m?v?szet?nek tanulm?nyoz?s?val t?lt?tte. Rendk?v?l er?s m?reg – tette hozz? Illepra hat?rozottabban – Olyasmi, amivel ritk?n tal?lkozom. Nagyon dr?ga. Ak?rki is akarta meg?lni, tudta, mit csin?l. Szinte hihetetlen, hogy nem halt bele. A testv?red j?val er?sebb, mint hinn?nk. Az ap?mt?l ?r?k?lte – mondta Gwen – Bivalyer?s volt. Ahogy az ?sszes MacGil kir?ly. Illepra ?ts?t?lt a szob?n, ?s k?l?nb?z? gy?gyn?v?nyeket kevert ?ssze ?s kezdett el felapr?tani, majd meg?r?lni, k?zben valami folyad?kot is hozz?adott. Amikor elk?sz?lt, s?r?, z?ld balzsamot kapott, amellyel megt?lt?tte a tenyer?t, ?s visszasietett Godfrey-hoz. Bekente vele a tork?t, a h?na alatt ?s a homlok?n. Amikor befejezte, ?jra ?tv?gott a szob?n, megfogott egy ?veget, ?s t?bb folyad?kot ?nt?tt bele: pirosat, barn?t ?s lil?t. Mik?zben elegy?tette ?ket, a f?zet sistergett ?s bugyogott. Hossz? fakan?llal kavargatta, majd visszasietett Godfrey-hoz, ?s az ajk?hoz emelte az elix?rt. Godfrey nem mozdult; Illepra felemelte a fej?t, ?s valahogy a sz?j?ba er?ltette a b?jitalt. Nagy r?sze v?gigfolyt az arc?n, de n?h?ny csepp az?rt ?gy is lement a tork?n. Illepra let?r?lte a folyad?kot a sz?j?r?l ?s az ?ll?r?l, majd h?trad?lt ?s fels?hajtott. T?l fogja ?lni? – tudakolta Gwen k?ts?gbeesetten. Tal?n – v?laszolta gondterhelten – ?n mindent megtettem, de ez nem el?g. A sors kez?ben van az ?lete. Mit tehetek? – k?rdezte Gwen. Megfordult, ?s Gwenre b?mult. Im?dkozz ?rte! Hossz? lesz az ?jszaka. ?t?dik fejezet Kendrick m?g sosem tapasztalta meg, mi is az a szabads?g – az igazi szabads?g – eddig a napig. A b?rt?nben bez?rva t?lt?tt id? megv?ltoztatta az ?letr?l alkotott elk?pzel?s?t. Most m?r minden apr?s?got ?rt?kelt – a nap meleg?t, a haj?ba kap? szelet, azt, hogy a szabadban lehet. Az, hogy l?h?ton ?lhetett, ?s ?rezte, ahogy sebesen halad el?re, hogy visszakapta a fegyverzet?t ?s bajt?rsai oldal?n harcolhatott, olyan ?rz?ssel t?lt?tte el, mintha ?gy?b?l l?tt?k volna ki. Olyan vakmer?nek ?rezte mag?t, mint m?g soha. Kendrick kiss? el?rehajolva v?gtatott, j? bar?tja, Atme oldal?n. Rendk?v?l h?l?s volt, hogy ? is harcba sz?llhat testv?reivel egy?tt, nem kell kihagynia ezt a csat?t, ?s m?r alig v?rta, hogy felszabad?thassa sz?l?v?ros?t a McCloudok uralma al?l – ?s hogy azok megfizessenek a bitorl?s?rt. K?sztet?st ?rzett a v?ront?sra, de tudta, hogy haragj?nak igazi c?lpontja nem a McCloud sereg, hanem tulajdon ?ccse, Gareth. Soha nem bocs?tja meg neki, hogy b?rt?nbe vetette, megv?dolta az apja meggyilkol?s?val, t?rsai szeme l?tt?ra vitette el – ?s megpr?b?lta kiv?geztetni. Kendrick bossz?t akart ?llni Gareth-en, de mivel erre nem ny?lt lehet?s?ge, legal?bbis ma nem, a McCloudokon akarta kit?lteni a haragj?t. Ha azonban visszat?r Kir?lyudvarhelyre, elrendezi a dolgokat. Mindent meg fog tenni, hogy ?ccs?t letasz?tsa a tr?nr?l, ?s el?rje, hogy h?ga, Gwendolyn legyen az ?j uralkod?. A kifosztott v?ros k?zel?be ?rtek. Hatalmas, gomolyg? fekete f?stfelh?k ?sztak fel?j?k, mar? f?sttel t?lt?tt?k meg Kendrick orr?t. F?jdalmas volt ?gy l?tni egy MacGil v?rost. Ha az apja m?g ?lne, ez soha nem t?rt?nhetett volna meg; s?t m?g akkor sem, ha Gareth nem ?ll?tja ?t f?lre. Gyal?zatos volt ez az eg?sz, a MacGilek ?s az Ez?stcsapat sz?gyenfoltja. Kendrick im?dkozott, hogy ne legyen t?l k?s? ahhoz, hogy megmentse ezeket az embereket. Rem?lte, hogy a McCloudok nem t?lt?ttek itt t?l sok id?t, nem sebes?tettek vagy ?ltek meg t?l sok embert. Megsarkanty?zta a lov?t ?s a t?bbiek el? lovagolt. A csapat ak?r egy m?hraj z?dult a v?ros kit?rt kapui fel?. Ahogy berontottak a v?rosba, Kendrick el?r?ntotta a kardj?t, v?rta a tal?lkoz?st az ellens?ges McCloud sereggel. Nagyot ki?ltott, ak?rcsak a t?bbi f?rfi k?r?l?tte, megsokszorozva erej?t az ?tk?zetre. Ahogy azonban ?thaladt a kapun, a v?ros poros ter?re ?rve letagl?zta a l?tv?ny: a nagy semmi. Minden?tt a megsz?ll?s-rombol?s ?rulkod? jelei: t?zek, feld?lt otthonok, holttestek egym?s hegy?n-h?t?n, n?k a f?ld?n cs?szva. Le?lt ?llatok, v?r a falakon. Itt m?sz?rl?s volt. A McCloudok halomra ?lt?k ezeket az ?rtatlan embereket. Kendrick m?r a gondolatt?l is undorodott. Gy?va n?ps?g! Az is megd?bbentette Kendricket menet k?zben, hogy a McCloudok nem voltak sehol. Egyszer?en nem f?rt a fej?be. Olyan volt, mintha az eg?sz hadsereg sz?nd?kosan hagyta volna el a helyet, mintha tudt?k volna, hogy j?nnek. A t?zek m?g mindig ?gtek, ?gy egy?rtelm? volt, hogy okkal gy?jtott?k ?ket. Kezdett egy?rtelm?v? v?lni Kendrick sz?m?ra, hogy ez az eg?sz csak egy csali. Hogy a McCloudok csak ide akart?k cs?b?tani a MacGil hadsereget. De vajon mi?rt? Kendrick hirtelen megp?rd?lt, k?r?ln?zett, k?ts?gbeesetten kutatott tekintet?vel, hogy hi?nyzik-e valaki a csapatb?l, akit esetleg egy m?sik helysz?nre csalogathattak. Furcsa meg?rz?se t?madt: tal?n mindez el?re el volt rendezve csak az?rt, hogy a csapat egy r?sz?t elv?lassza t?l?k, ?s csapd?ba csalja ?ket. V?gigp?szt?zta a sereget azon t?n?dve, vajon ki hi?nyzik. ?s akkor beugrott neki. Egy ember hi?nyzott. A fegyverhordoz?ja. Thor. Hatodik fejezet Thor a hegy tetej?n ?lt a lov?n, mellette a l?gi? tagjainak egy csoportja ?s Krohn. Az el? t?rul? elk?peszt? l?tv?nyt szeml?lte: ameddig a szem ell?t, McCloud csapatok l?h?ton, rettent? hadsereg, ?s csak r?juk v?rtak. ?tv?gt?k ?ket. Forg sz?nd?kosan vezette ?ket ide, el?rulta ?ket. De mi?rt? Thor nyelt egyet, len?zett arra, ami ?gy t?nt, a biztos hal?lt jelenti sz?m?ra. Hatalmas csataki?lt?s hangzott fel, ahogy a McCloud sereg hirtelen t?mad?sba lend?lt. M?g n?h?ny sz?z m?terrel od?bb voltak, de gyorsan haladtak. Thor h?tran?zett a v?lla f?l?tt, de nem l?tott er?s?t?st. Teljesen egyed?l voltak. Tudta, hogy nincs m?s v?laszt?suk, mint utolj?ra szemben?zni az ellens?ggel ezen a kis dombon, az elhagyott torony mellett. Elk?peszt?en rosszak voltak az es?lyeik, egyszer?en nem nyerhettek. De ha legy?zik is, b?tran, f?rfi m?dj?ra fog szemben?zni vel?k. A l?gi? sokszor megtan?totta erre. A megh?tr?l?s nem j?hetett sz?ba; Thor felk?sz?lt, hogy szemben?zzen a hal?llal. Thor megfordult ?s a bar?tai arc?ra n?zett, ?s ?szrevette, hogy ?k is hal?ls?padtak a f?lelemt?l; l?tta a szem?kben a hal?lt. De mindezek ellen?re b?trak maradtak. Egyik?k sem rezzent ?ssze vagy fordult meg ?s menek?lt el, pedig a lovaik ijedten ?gaskodtak. A l?gi? egys?g volt. Nem puszt?n bar?tok voltak: a sz?zpr?ba testv?rekk? kov?csolta ?ket. Egyik?k sem hagyn? itt a t?bbit. Mindny?jan fogadalmat tettek, ?s most a becs?let?k volt a t?t. ?s a l?gi? tagjainak a becs?let szentebb volt, mint a v?r. Uraim, azt hiszem, v?r r?nk egy ?tk?zet – jelentette be lassan Reece, ahogy el?rehajolt ?s kivonta a kardj?t. Thor lehajolt ?s el?kapta a paritty?j?t, hogy min?l t?bb embert meg?lhessen, m?g miel?tt oda?rnek hozz?juk. O'Connor el?h?zta a r?vid l?ndzs?t, mik?zben Elden felemelte a d?rd?j?t; Conval egy dob?kalap?csot, Conven pedig egy dob?cs?k?nyt. A t?bbi fi? a l?gi?b?l, akiket Thor nem ismert, kardot r?ntott, ?s felemelte a pajzs?t. Thor ?rezte a f?lelmet a leveg?ben, ahogy a l?dobog?s hangja er?s?d?tt, ?s a McCloudok ki?lt?sai el?rt?k az eget. Olyan volt, mint egy irt?zatos erej? vihar, amely lecsapni k?sz?l r?juk. Thor tudta, hogy strat?gi?ra volna sz?ks?g?k, de nem tudta, milyenre. Thor l?b?n?l Krohn vicsorgott. Thor er?t mer?tett Krohn b?tors?g?b?l: egyszer sem kezdett el sz?k?lni, vagy n?zett vissza. Val?j?ban a sz?rsz?lak fel?lltak a h?t?n, ?s lassan elindult el?re, mintha az eg?sz hadsereggel egyed?l akarna szembesz?llni. Thor tudta, hogy Krohnban igazi harcost?rsra lelt. Szerintetek a t?bbiek j?nni fognak seg?teni? – k?rdezte O'Connor. Igen, de ?gysem ?rnek ide id?ben – v?laszolta Elden – Forg t?rbe csalt minket. De mi?rt? – k?rdezte Reece. Nem tudom – felelte Thor el?recs?szva a lov?n – de van egy olyan ?rz?sem, hogy valami k?ze lehet hozz?m. Azt hiszem, valaki meg akar ?lni. Thor ?rezte, hogy a t?bbiek fel? fordulnak, ?s minden szemp?r r? szegez?dik. Mi?rt? – k?rdezte Reece. Thor v?llat vont. Pontosan nem tudta, de az volt a sejt?se, hogy k?ze lehet a kir?lyudvarhelyi cselsz?v?sekhez, a MacGil elleni mer?nylethez. T?bb mint val?sz?n?, Gareth-r?l van sz?. Tal?n fenyeget?snek tartotta Thort. Thor sz?rnyen ?rezte mag?t, ami?rt vesz?lybe sodorta a bajt?rsait, de semmit sem tehetett. Kiv?ve, hogy megpr?b?lja megv?deni ?ket. Thor besokallt. Fel?v?lt?tt ?s ?szt?k?lni kezdte a lov?t, majd el?rev?gtatott, mindenkit megel?zve. Nem akarta t?tlen?l v?rni, hogy a sereg ?s vele egy?tt a szinte biztos hal?l ide?rjen. Hadd kapja ? az els? ?t?seket, tal?n eltereli a figyelmet a bajt?rsair?l, ?s es?lyt ad nekik a menek?l?sre, ha ?gy d?nten?nek. Ha m?r szembe kell n?znie a hal?llal, akkor azt f?lelem n?lk?l, becs?lettel tegye. B?r bel?l remegett, nem mutatta ki f?lelm?t, csak egyre t?volabb ?s t?volabb nyargalt a t?bbiekt?l. Lev?gtatott a dombr?l, egyenesen az el?renyomul? hadsereg fel?. Mellette Krohn rohant kitart?an, egy percre sem ?llt meg. Thor csataki?lt?st hallott a h?ta m?g?tt, a t?rsai pr?b?lt?k utol?rni. Alig h?sz m?terre lehettek, ?s mint ut?na v?gtattak, egyre hangosabban ?v?ltve. Thor el?l maradt, de m?g ?gy is j? ?rz?s volt a t?mogat?sukat tudni maga m?g?tt. Thor el?tt egy csapat harcos v?lt ki a McCloud seregb?l, ?s mind fel? v?gtattak, tal?n ?tvenen lehettek. Olyan sz?z m?ter messze lehettek, de gyorsan k?zeledtek. Thor k?vet helyezett a paritty?j?ba, c?lzott, majd elhaj?totta. A vezet? harcost vette c?lba, egy hatalmas termet? embert ez?st mellv?rtben, ?s c?lz?sa t?k?letesnek bizonyult. A tork?n?l, a p?nc?l lemezei k?z?tt tal?lta el a f?rfit, aki kiesett a nyeregb?l ?s a f?ldre zuhant a t?rsai el?. Ahogy lezuhant, a l? is ?sszerogyott vele egy?tt, ett?l tucatnyi l? megtorpant m?g?tte, ?s a rajtuk ?l? katon?k a hirtelen meg?ll?st?l el?rerep?ltek, arccal a f?ldre. Miel?tt m?g ?szhez t?rtek volna, Thor egy ?jabb k?vet tett a paritty?ba, ?s kil?tte. Megint telital?lat volt, hal?nt?kon tal?lta az egyik vezet? harcost, egy sisakb?l kil?g? r?szen. Ki?t?tte a nyeregb?l, ?s ahogy lezuhant, sok t?rs?t mag?val sodort, ?gy d?ltek, mint a domin?. Ahogy Thor v?gtatott, egy d?rda rep?lt el a feje mellett, majd egy l?ndzsa, dob?kalap?cs ?s egy dob?cs?klya. Tudta, hogy a l?gi? mind t?mogatj?k. ?k is c?lba tal?ltak, fegyvereik hal?los pontoss?ggal tal?lt?k el a McCloud katon?kat. T?bben is leestek a lovukr?l, bele?tk?zve harcost?rsaikba, akik vel?k zuhantak. Thor boldogan l?tta, hogy m?ris siker?lt t?bb tucat McCloud katon?t leter?teni?k, egy r?sz?ket k?zvetlen tal?lattal, a t?bbit az ?sszeroskad? lovakban felbukva. Az ?tven emberb?l ?ll? el??rs a f?ldre ker?lt, ?s nagy halom porban fek?dt. A McCloud hadsereg azonban er?s volt, ?s most rajtuk volt a sor, hogy visszav?gjanak. Ahogy Thor olyan harminc m?terre megk?zel?tette ?ket, n?h?nyan fegyvereket haj?tottak fel?. Egy dob?kalap?cs pont az arca fel? tartott, ?s Thor az utols? pillanatban hajolt el el?le, a vas els?v?tett a f?le mellett, ?pp csak egy arasszal v?tett?k el a dob?st. Azt?n egy l?ndzsa rep?lt fel? ugyanolyan sebesen, ?s most a m?sik ir?nyba bukott le. A hegye s?rolta a p?nc?lj?t, szerencs?re elhib?zt?k a dob?st. Most a dob?cs?k?ny tartott az arca fel?, Thor felemelte a pajzsot, ?s kiv?dte a t?mad?st. Az bele?llt a pajzs?ba, Thor odany?lt, kih?zta, ?s visszadobta t?mad?j?ra. Megint c?lba tal?lt, a f?rfi mellkas?ba f?r?dott, ?tsz?rta a p?nc?lingj?t; a f?rfi felord?tott, ?s holtan hullott le a lov?r?l. Thor csak nyomult el?re. A sereg s?r?j?be rontott, katon?k sokas?g?ba, ?s felk?sz?lt a hal?lra. Felord?tott, ?s felemelte a kardj?t, csataki?lt?st hallatott; bajt?rsai m?g?tte ugyan?gy tettek. A v?lasz nagy fegyvercs?rg?ssel ?rkezett. Egy j?l megtermett harcos k?zeledett Thor fel? k?tkezes balt?val, ?s a feje fel? suhintott. Thor lebukott, a penge ?tlend?lt a feje felett, ?s belehas?tott a katona gyomr?ba, mik?zben tov?bblovagolt; a f?rfi fel?v?lt?tt ?s lepottyant a lov?r?l. Zuhan?s k?zben elejtette a fejsz?t, az megp?rd?lt, ?s bele?llt egy McCloud l? h?t?ba. Az ?llat felnyer?tett, ?gaskodott ?s ledobta mag?r?l lovas?t, aki bajt?rsai k?z? rep?lt. Thor nyomult el?re, egyenesen a McCloud sereg s?r?j?be, utat t?rve mag?nak a t?bb sz?z harcos k?z?tt. Egyik a m?sik ut?n suhintott fel? karddal, fejsz?vel, buzog?nnyal, ? pedig kiv?dte a t?mad?sokat pajzs?val, vagy kit?rt el?l?k, visszav?gva, lebukva ?s k?gy?zva, ?tt?rve a t?megen. T?l gyors, t?l f?rge volt nekik, erre nem sz?m?tottak. Hatalmas hadseregk?nt k?ptelenek voltak el?g gyorsan man?verezni ahhoz, hogy meg?ll?ts?k a fi?t. Nagy f?mcs?rg?s volt k?r?l?tte, ahogy minden ir?nyb?l t?madt?k. Egym?s ut?n visszaverte ?ket pajzs?val ?s kardj?val. De mindet nem tudta meg?ll?tani. Egy kard s?rolta a v?ll?t, ?s felki?ltott a f?jdalomt?l, mik?zben kibuggyant a v?re. Szerencs?re a seb nem volt t?l m?ly, ?gy nem akad?lyozta meg abban, hogy tov?bb harcoljon. Folytatta a k?zdelmet. Mindk?t kez?t haszn?lta, McCloud harcosok vett?k k?r?l, hamarosan azonban a t?mad?sok gyeng?ltek, mivel a l?gi? tagjai is becsatlakoztak. A fegyvercs?rg?s hangja egyre er?sebb lett, ahogy a McCloud f?rfiak harcoltak a l?gi? fi?i ellen: kardok ?t?dtek pajzsoknak, l?ndzs?k sz?r?dtak a lovakba, d?rd?k ?lltak a p?nc?lokba, f?rfiak k?zd?ttek minden lehets?ges m?don. Csataki?lt?sok hangzottak fel mindk?t oldalr?l. A l?gi? el?nye volt, hogy kis ?s f?rge harci er? voltak, t?zen egy hatalmas ?s lassan mozg? hadsereg k?zep?n. ?sszetorl?dtak, ?gy egyszerre csak n?h?ny McCloud harcos tudta el?rni ?ket; Thor azon kapta mag?t, hogy egy id?ben csak k?t vagy h?rom f?rfival harcol, nem t?bbel. A bajt?rsai a h?ta m?g?tt pedig megv?dt?k att?l, hogy h?tulr?l t?madj?k. Amikor egy harcos figyelmetlens?gen kapta Thort, ?s a feje fel? lend?tette buzog?ny?t, Krohn vicsorgott ?s lecsapott r?. A magasba ugrott, ?s bilincsk?nt szor?totta a f?rfi csukl?j?t; majd let?pte, a v?r mindent bebor?tott. A katona ?gy ir?nyt v?ltoztatott, m?g miel?tt a buzog?ny el?rhette volna Thor kopony?j?t. Szinte ?sszemos?dtak a dolgok Thor szeme el?tt, mik?zben harcolt, kaszabolt ?s h?r?totta a t?mad?sokat minden ir?nyban. Minden ?gyess?g?t ?ssze kellett szednie, hogy v?dekezzen, t?madjon, figyeljen a bajt?rsai ?s a saj?t ?ps?g?re. ?szt?n?sen esz?be jutottak a kik?pz?s v?gtelennek t?n? napjai, amikor minden ir?nyb?l, minden helyzetben t?madt?k. Bizonyos szempontb?l ?gy ?rezte, ez az eg?sz term?szetes. J?l kik?pezt?k, ez?rt ?gy ?rezte, k?pes kezelni ezt. A f?lelme nem m?lt el, de ?gy ?rezte, k?pes ir?ny?tani. Ahogy Thor folytatta a k?zdelmet, karja egyre nehezebb?, v?lla egyre f?radtabb? v?lt, ?s Kolk szavai csengtek a f?l?be: Az ellens?g sohasem a ti szab?lyaitok szerint k?zd. A saj?t szab?lyait k?veti. Nektek valami m?st jelent a h?bor?, mint neki. Thor ?szrevett egy alacsony, sz?les v?ll? harcost, amint egy t?sk?s l?ncot emel fel mindk?t kez?vel, ?s Reece tark?ja fel? lend?ti. Reece nem l?tta; egy pillanat, ?s halott lesz. Thor leugrott lov?r?l, a leveg?be emelkedett, ?s leter?tette a harcost ?pp, miel?tt az elengedte volna a l?ncot. Mindketten lerep?ltek a lovaikr?l, ?s kem?nyen a f?ldre v?g?dtak nagy porfelh? k?s?ret?ben. Thor gurult a f?ld?n, nem kapott leveg?t, k?r?l?tte lovak pat?i. Birk?zott a harcossal a f?ld?n, ?s ahogy a f?rfi felemelte a h?velykujj?t, hogy kitolja Thor szem?t, Thor hirtelen vijjog?sra lett figyelmes – ?s l?tta, ahogy Estopheles lecsap, ?s kiv?jja a f?rfi szem?t m?g miel?tt az b?ntani tudn? Thort. A f?rfi fel?v?lt?tt, kez?t szorosan a szem?re tapasztotta, k?zben Thor kem?nyen oldalba k?ny?k?lte, ?s ler?gta mag?r?l. Miel?tt Thor ki?lvezhette volna a gy?zelm?t, ?rezte, hogy j? er?sen gyomron r?gj?k, ?s ett?l a h?t?ra esik. Feln?zett, ?s l?tta, hogy egy harcos k?tkezes harci kalap?csot tart a kez?ben, ?s a mellkasa fel? k?zel?t vele. Thor f?lrehengeredett, ?s a kalap?cs els?v?tett mellette, t?vig a f?ldbe s?llyedt. Belegondolt, hogy ez ak?r hal?lra is z?zhatta volna. Krohn lecsapott a f?rfira, r?vetette mag?t ?s fogait a f?rfi k?ny?k?be m?lyesztette; a katona leny?lt, ?s t?bbsz?r is meg?t?tte Krohnt, a p?rduc azonban nem eresztette el, vicsorgott, majd v?g?l kit?pte a f?rfi karj?t. A katona felord?tott, ?s a f?ldre zuhant. Egy m?sik katona el?rel?pett, ?s Krohn fel? lend?tette a kardj?t; de Thor odagurult, ?s pajzs?val h?r?totta a csap?st. Eg?sz teste beleremegett az ?t?s erej?be, Krohn ?let?nek megment?s?be. Ahogy azonban ott t?rdelt, kiszolg?ltatott volt, ?s egy m?sik harcos k?zeledett fel? a lov?n, r?taposva, arccal a f?ldre k?nyszer?tve. ?gy ?rezte, a l? pat?i teste minden csontj?t ?sszez?zz?k. M?g n?h?ny McCloud katona ugrott le lov?r?l, ?s k?r?lz?rt?k Thort. Thorban tudatosult, hogy rossz helyen van; b?rmit megadott volna, ha ?jra l?h?ton ?lhetett volna. Ahogy a f?ld?n fek?dt ?s feje z?gott a f?jdalomt?l, a szeme sark?b?l l?tta, hogy a l?gi? tagja is harcol, ?s egyre ink?bb teret vesz?tenek. Az egyik fi?, akit nem ismert, magas hangon felsikoltott, ?s Thor tan?ja volt, ahogy egy kard ?tlyukasztja a mell?t, ?s holtan esik ?ssze. Egy m?sik fi? a l?gi?b?l, akit Thor nem ismert, a seg?ts?g?re sietett, egyetlen l?ndzsad?f?ssel meg?lte a t?mad?j?t – de ugyanebben a pillanatban egy McCloud katona t?madta meg h?tulr?l, t?rt sz?rt a nyak?ba. A fi? felki?ltott, ?s holtan cs?szott le a lov?r?l. Thor megfordult, ?s ?szrevette, hogy vagy f?l tucat katona k?sz?l lecsapni r?. Az egyik felvett egy kardot, ?s az arca fel? suhintott. Thor felemelt pajzzsal kiv?dte az ?t?st, a csattan?s visszhangzott a f?l?ben. Ekkor azonban m?sik katona kir?gta Thor pajzs?t a kez?b?l. A harmadik t?mad? r?l?pett a csukl?j?ra, ?s a f?ldre szegezte. A negyedik t?mad? el?rel?pett ?s felemelte a l?ndzs?j?t, hogy Thor mellkas?ba ?ll?thassa. Thor nagy vicsorg?st hallott, ?s Krohn leter?tette a katon?t, leszor?totta a f?ldre. De egy katona el?rel?pett kez?ben egy bottal, ?s olyan er?sen elkezdte ?tni Krohnt, hogy ny?sz?tve elv?g?dott, ?s ernyedten fek?dt a h?t?n. Egy m?sik katona l?pett el?, meg?llt Thor f?l?tt, ?s felemelte a szigony?t. Fenyeget?en n?zett le r?, ?s ez?ttal nem volt senki, aki meg?ll?thatta volna. Felk?sz?lt, hogy les?jtson Thor arc?ra. Ahogy ott fek?dt, f?ldnek szegezve, tehetetlen?l, ?gy ?rezte, most m?r t?nyleg elj?tt a v?g. Hetedik fejezet Gwen Godfrey oldal?n t?rdelt a kis kunyh? fogs?g?ban oldal?n Illepr?val, ?s m?r nem b?rta tov?bb. ?r?kon ?t a b?tyja ny?sz?rg?s?t hallgatta, figyelte, ahogy Illepra arca egyre komorabb? v?lik, ?s egyre biztosabbnak t?nt, hogy testv?re meg fog halni. Annyira tehetetlennek ?rezte mag?t, hogy csak itt ?l. ?gy ?rezte, tennie kell valamit. B?rmit. Nem csak Godfrey miatt gy?t?rte a b?ntudat ?s az aggodalom, hanem Thor?rt is, m?g er?sebben. Nem tudta kiverni a fej?b?l a gondolatot, hogy ?ppen most indul a csat?ba, amely igaz?b?l egy Gareth ?ltal ?ll?tott csapda, ?s hamarosan meghal. ?gy ?rezte, valamilyen m?don Thoron is seg?tenie kell. Megbolondul, ha csak itt ?l. Gwen hirtelen fel?llt, ?s ?tsietett a h?zon. - Hov? m?sz? – k?rdezte Illepra, hangja rekedt volt az im?k k?nt?l?s?t?l. Gwen fel? fordult. - M?g visszaj?v?k – v?laszolta – Van valami, amit meg kell pr?b?lnom. Kinyitotta az ajt?t ?s kisietett. Kint ?ppen ment le a nap, pislogva szeml?lte az el? t?rul? l?tv?nyt: az ?gen v?r?s ?s lila cs?kok kerget?ztek, a m?sodik nap z?ld labdak?nt ?lt a horizonton. Akorth ?s Fulton, becs?let?kre legyen mondva, m?g mindig ?rt ?lltak – most felugrottak, ?s aggodalommal az arcukon n?ztek a l?nyra. - T?l?li? – tudakolta Akorth. - Nem tudom – felelte Gwen – Maradjatok itt! ?lljatok ?rt! - ?s te hov? m?sz? – ?rdekl?d?tt Fulton. Hirtelen t?madt egy ?tlete, ahogy a v?rv?r?s ?gre tekintett, ?gy ?rezte, van valami var?zslatos a leveg?ben. Egyetlen ember l?tezik, aki tal?n seg?teni tud neki. Argon. Ha l?tezik valaki, akiben Gwen megb?zik, aki szereti Thort ?s mindv?gig h? maradt az apj?hoz, valaki, akinek megvan az ereje, hogy valahogy seg?tsen rajta, az ?. - Meg kell keresnem egy k?l?nleges valakit – mondta. Megfordult ?s elsietett, ?t a s?ks?gon, fut?snak eredt, pr?b?lt visszaeml?kezni az Argon kunyh?j?hoz vezet? ?tra. ?vek ?ta, gyerekkora ?ta nem j?rt errefel?, de eml?kezett, hogy Argon a kietlen, szikl?s s?ks?gon ?lt. Csak futott ?s futott, alig vett leveg?t. A terep egyre siv?rabb, szelesebb lett, a f?vet kavicsok, majd a szikl?k v?ltott?k fel. S?v?tett a sz?l, ?s ahogy haladt el?re, a t?j egyre k?s?rtetiesebb? v?lt; m?r-m?r ?gy ?rezte, egy csillag felsz?n?n s?t?l. V?g?l el?rte Argon kunyh?j?t, kifulladva d?r?mb?lt az ajt?n. Sehol sem l?tott kopogtat?t, de tudta, hogy itt lakik. - Argon! – sik?totta – ?n vagyok az! MacGil l?nya! Engedj be! Ez parancs! Hi?ba ?t?tte az ajt?t, az egyetlen v?lasz a sz?l s?v?t?se volt. V?g?l k?nnyekben t?rt ki, teljesen kimer?lt, tehetetlenebbnek ?rezte mag?t, mint valaha. ?resnek ?rezte mag?t, mintha m?r senkihez sem fordulhatna. Amikor a nap m?lyebbre sz?llt az ?gen, ?s v?rv?r?se utat nyitott az alkonyatnak, Gwen megfordult ?s elindult visszafel?, le a hegyr?l. ?tk?zben let?r?lte k?nnyeit, ?s k?ts?gbeesetten pr?b?lta kital?lni, mi legyen a k?vetkez? l?p?s. - K?rlek, ap?m – mondta ki fennhangon, csukott szemmel – Adj egy jelet! Mutasd meg, hova menjek! Mondd meg, mit tegyek! K?rlek, ne hagyd, hogy a fiad meghaljon! ?s azt sem, hogy Thor odavesszen. Ha szeretsz, v?laszolj! Gwen csendben s?t?lt, hallgatta a szelet, amikor hirtelen bevillant neki valami. A t?. A B?nat Tava. Term?szetesen. Ha valaki hal?los beteg volt, ehhez a t?hoz mentek im?dkozni. ?si kis t? a V?r?s Erd? k?zep?n, ?gig ?r? f?k tornyosulnak k?r?l?tte. Szent helynek tartott?k. K?sz?n?m, ap?m, hogy v?laszolt?l, gondolta Gwen. Er?sebben ?rezte a jelenl?t?t, mint eddig b?rmikor. Szaladni kezdett a V?r?s Erd? ir?ny?ba a t? fel?, amely majd meghallja a b?nat?t. * Gwen a B?nat Tav?nak partj?n t?rdelt, t?rde a puha v?r?sfeny? sz?nyegen nyugodott, amely gy?r?szer?en vette k?rbe a vizet. N?zte a csendes tavat, a v?z csendesebbnek t?nt, mint valaha, ?s a felkel? hold t?kr?z?d?tt benne. Ragyog? telihold volt, j?val kerekebb, mint amilyet valaha l?tott. A m?sodik nap nyugov?ban volt, a hold kel?ben, ?gy egyszerre lehetett l?tni a naplement?t ?s a holdf?nyt a Gy?r? felett. A Nap ?s a Hold egyszerre l?tsz?dott a t? t?kr?ben, k?t ellent?tes oldal?n, ?s a l?ny ?rezte ennek a napszaknak az emelkedetts?g?t. Ablak egy nap z?r?sa ?s egy m?sik kezdete k?z?tt, ?s ebben a szent id?ben, ezen a megszentelt helyen b?rmi megt?rt?nhet. Gwen csak t?rdepelt, s?rt ?s k?zben im?dkozott mindaz?rt, ami sz?m?ra ?rt?kes. Az elm?lt n?h?ny nap esem?nyei t?l soknak bizonyultak sz?m?ra, ?s most mindent kiengedett. Im?dkozott a b?tyj??rt, de m?g ann?l is jobban Thor?rt. Nem b?rta elviselni a gondolatot, hogy ezen az ?jjelen mindkettej?ket elvesz?theti, ?s nem marad neki m?s, csak Gareth. Elviselhetetlen volt arra gondolni, hogy felrakj?k egy haj?ra, hogy hozz?menjen valami barb?rhoz. ?gy ?rezte, minden ?sszeomlik k?r?l?tte, ?s v?laszokra volt sz?ks?ge. S?t, rem?nyre. A kir?lys?gon bel?l sokan im?dkoztak a T? Isten?hez, a F?k Isten?hez, a Hegyek Isten?hez vagy a Sz?l Isten?hez – Gwen azonban sosem hitt ezekben. Thorral egy?tt azon kevesek k?z? tartozott, akik a t?bbs?ggel ellent?tben radik?lis utat k?vettek: csak egy Istenben hittek, egyetlen l?nyben, aki az eg?sz univerzumot ir?ny?tja. Ehhez az Istenhez im?dkozott. K?rlek, Istenem, kezdte. Add vissza nekem Thort! ?lje t?l a csat?t! Menek?lj?n meg a csapd?b?l! Hagyd Godfrey-t ?letben! ?s k?ny?rg?k, v?dj meg engem – ne engedd, hogy elvigyenek, ?s hozz?adjanak egy vademberhez! B?rmit megteszek. Csak adj egy jelet! Mutasd meg, mit v?rsz t?lem! Gwen hossz? ideig t?rdelt, nem hallott semmit a V?r?s Erd? v?gtelen magas feny?in v?gigs?v?t? sz?len k?v?l; hallgatta az ?gak apr? reccsen?seit, ahogy a feje f?l?tt ide-oda himb?l?ztak, ?s a sz?l erej?t?l lev?l? t?levelek potyogtak a v?zbe. - Gondold meg j?l, mi?rt im?dkozol! – sz?lalt meg egy hang a h?ta m?g?l. Megp?rd?lt, ?sszerezzent ?s d?bbenten l?tta, hogy nem messze t?le ?ll valaki. Megijedhetett volna, de azonnal felismerte a hangot – ?si hang volt, id?sebb, mint a f?k, id?sebb, mint maga a F?ld, ?s a sz?ve h?l?san dobogott, amikor r?j?tt, hogy ki az. Megfordult, ?s l?tta, hogy ott ?ll feh?r k?p?nyegben ?s k?mzs?ban, ?ttetsz? szeme szinte ?t?geti, mintha egyenesen a lelk?be tekintene. Kez?ben a botja, a naplemente ?s a holdf?ny vil?g?tja meg. Argon. Fel?llt ?s szembefordult vele. - Kerestelek – sz?lalt meg – Elmentem a kunyh?dhoz. Hallottad, hogy kopogtatok? - Mindent hallok – v?laszolt titokzatosan. A l?ny sz?netet tartott, f?rk?szte a m?sik arc?t, abb?l azonban semmit sem tudott kiolvasni. - Mondd meg, mit tegyek! – folytatta – B?rmit megteszek. K?rlek, ne hagyd, hogy Thor meghaljon! Ezt egyszer?en nem engedheted. Gwen el?rel?pett, ?s k?ny?r?gve megragadta a csukl?j?t. Ahogy azonban meg?rintette, hirtelen ?get? h?s?g perzselte meg, amely Argon csukl?j?b?l ?radt. Visszah?zta a kez?t, sok volt neki ez az energia. Argon fels?hajtott, elfordult t?le, ?s tett n?h?ny l?p?st a t? fel?. Meg?llt ?s a vizet n?zte, szeme csillogott a f?nyben. Gwen odament mell?, ?s n?m?n ?llt mellette ki tudja, meddig, v?rta, hogy megsz?laljon. Nem lehetetlen megv?ltoztatni a sorsot – kezdett bele – Aki azonban ehhez folyamodik, s?lyos ?rat kell fizetnie. Meg akarsz menteni egy ?letet. Nemes t?rekv?s. De kett?t nem menthetsz meg. V?lasztanod kell. Megfordult, ?s a szem?be n?zett. Mit szeretn?l ink?bb: hogy Thor ?lje t?l ezt az ?jszak?t, vagy a testv?red? Egyik?knek meg kell halnia. Meg van ?rva. Gwent elborzasztotta ez a k?rd?s. Mif?le v?laszt?s ez? – k?rdezte – Az egyik megment?s?vel hal?lra ?t?lem a m?sikat. Ez nem igaz – v?laszolt – Mindkettej?knek meg kell halnia. Sajn?lom. Ez a sorsuk. Gwen ?gy ?rezte, mintha t?rt d?ftek volna a sz?v?be. Mindkett?nek meg kell halnia? Ezt elk?pzelni is sz?rny?. H?t lehet ennyire kegyetlen a sors? Nem tudok v?lasztani – mondta v?g?l remeg? hangon – A szerelmem Thor ir?nt term?szetesen er?sebb. De Godfrey a h?som ?s v?rem. Nem tudom elviselni a gondolat?t, hogy egyik?k a m?sik k?r?ra ?lje t?l a ma ?jszak?t. Nem hiszem, hogy b?rmelyik?k is ezt akarn?. Akkor mindkettej?knek meg kell halnia – felelt Argon. A l?nyt el?nt?tte a p?nik. V?rj – ki?ltott, ahogy Argon meg akart fordulni. Visszafordult ?s r?n?zett. ?s mi van velem? – k?rdezte – Meghalhatok ?n helyett?k? Lehets?ges ez? T?l?lhetik mindketten, ha ?n meghalok? Argon hossz? id?n ?t r?meredt, mintha a val?di l?nyeg?t akarn? kif?rk?szni. A sz?ved tiszta – mondta – Te vagy a legtiszt?bb sz?v? az ?sszes MacGil k?z?l. Az ap?d b?lcsen d?nt?tt. Igen, j?l v?lasztott… Argon elhallgatott, mik?zben tov?bbra is a szem?be n?zett. Gwen k?nyelmetlen?l ?rezte mag?t, de nem mert f?lren?zni. A v?laszt?sod, az ?ldozatod miatt ezen az ?jszak?n – mondta Argon – a sors meghallgatott. Thor megmenek?l ma ?jjel. ?s a testv?red is. Te is ?lni fogsz. De az ?leted egy darabk?ja elv?sz. Ne feledd, mindennek ?ra van. R?szlegesen meghalsz az ? ?let?k?rt cser?be. Ez meg mit jelent? – k?rdezte r?m?lten. Mindennek ?ra van – v?laszolta – Van v?laszt?sod. Vagy ink?bb nem fizetn?d meg? Gwen megkem?ny?tette mag?t. Megteszek b?rmit Thor?rt – felelte – ?s a csal?dom?rt. Argon kereszt?ln?zett rajta. Thorra nagyszer? sors v?r – mondta Argon – ?m a sors v?ltozhat. A sorsunk a csillagainkban van meg?rva. De Isten is ir?ny?tja. Megv?ltoztathatja a sorsot. Thornak meg kellett volna halnia ezen az ?jen. Csakis miattad ?li t?l. Te fizeted meg az ?r?t. ?s ez az ?r bizony magas lesz. Gwen t?bbet akart megtudni, ?s Argon fel? ny?lt, de a druida hirtelen, egy ragyog? villan?s k?s?ret?ben elt?nt. Gwen megp?rd?lt, minden ir?nyban keresni kezdte, de m?r sehol sem volt. A l?ny v?g?l megfordult, ?s a tavat szeml?lte, amely olyan nyugodt volt, mintha semmi sem t?rt?nt itt ezen az est?n. L?tta a t?k?rk?p?t, ?s olyan t?volinak t?nt. H?l?val telt meg a sz?ve, ?s valamif?le b?ke sz?llta meg. Ugyanakkor sajnos f?lelmet is ?rzett a saj?t j?v?j?t illet?en. B?rmennyire is igyekezett kiverni a fej?b?l, nem tudott nem tal?lgatni: vajon milyen ?rat fog fizetni Thor ?let??rt? Nyolcadik fejezet Thor a csatat?r k?zep?n fek?dt, a McCloud katon?k ?ltal a f?ldh?z szegezve, tehetetlen?l. Hallotta a fegyverek csattan?sait, a lovak nyer?t?s?t ?s a haldokl?k ny?sz?rg?seit maga k?r?l. A lenyugv? napot ?s a kel? holdat – telihold, kerekebb, mint amilyet valaha l?tott – hirtelen eltakarta egy ?ri?si harcos, aki el?r?bb l?pett, felemelte a szigony?t, ?s les?jtani k?sz?lt. Thor tudta, hogy ?t?tt az utols? ?r?ja. Behunyta a szem?t, ?s felk?sz?lt a hal?lra. Nem ?rzett f?lelmet. Csak szomor?s?got. M?g ?lni akart; meg akarta tudni, kicsoda, mi a sorsa, ?s legf?k?pp akart m?g egy kis id?t Gwennel. ?rezte, hogy nem igazs?gos ?gy meghalnia. Nem itt. Nem ilyen m?don. Nem ezen a napon. M?g nem j?tt el az ideje. ?rezte. M?g nem volt k?sz r?. Hirtelen ?gy ?rezte, valami n?vekszik benne: semmihez sem hasonl?that? energia, er?. Az eg?sz teste bizsergett ?s felforr?sodott, ahogy egy ?j ?rzet szaladt v?gig rajta, a talp?t?l kezdve, a l?b?n ?t a fels?test?ig, majd ezen kereszt?l a karj?n, m?g nem az ujjbegyei is val?s?ggal ?gni, szikr?zni kezdtek egy energi?t?l, amelyet alig ?rtett. Saj?t mag?t is meglepve vadul fel?v?lt?tt, mint egy f?ld m?ly?b?l felemelked? s?rk?ny. T?z f?rfi ereje j?rja ?t, ahogy kit?rt a katon?k szor?t?s?b?l, ?s talpra ugrott. Miel?tt t?mad?ja les?jthatott volna a szigonnyal, Thor el?rel?pett, megragadta a sisakj?t, lefejelte, kett?t?rve ezzel az orr?t; azt?n olyan er?sen beler?gott, hogy elrep?lt, mintha ?gy?b?l l?tt?k volna ki, ?s letarolt t?z f?rfit. Thor ?jult er?vel, ?rj?ngve megragadott egy katon?t, a feje f?l? emelte, majd bedobta a t?megbe, amit?l egy tucat harcos ?gy eld?lt, mint a tekeb?bu. Thor ezut?n kikapta a l?ncos buzog?nyt egy harcos kez?b?l, ?jra ?s ?jra meglengette feje f?l?tt a h?rom m?teres l?nccal felszerelt fegyvert, m?g nem mindenki ord?tani kezdett k?r?l?tte, ?s egy h?rom m?ter sugar? k?r?n bel?l mindenkit, t?bb tucat katon?t letarolt. Thor ?szrevette, hogy a hatalma tov?bb n?, ?s hagyta, hogy ?tvegye felette az uralmat. Egyre t?bb ?s t?bb f?rfi k?zeledett fel?, ? pedig felemelte ?s fel?j?k ir?ny?totta a tenyer?t. D?bbenet?re bizserg?st ?rzett, majd a tenyer?b?l jeges k?d kezdett ?ramlani. T?mad?i hirtelen meg?lltak, ?s j?gp?nc?l bor?totta be ?ket. Dermedten, j?gt?mbk?nt egy helyben ?llva maradtak. Thor minden ir?nyba elford?totta a tenyer?t, ?s az emberek minden?tt megfagytak; ?gy n?zett ki, mintha j?gt?mb?k cs?sztak volna a harcmez?re. Thor most a bajt?rsaihoz fordult, ?s l?tta, hogy t?bb katona ?ppen hal?los ?t?st k?sz?l m?rni Reece-re, O'Connorra, Eldenre ?s az ikrekre. Felemelte a tenyer?t, ?s megfagyasztotta a t?mad?kat, megk?m?lve fiv?reit a biztos hal?lt?l. ?k fel? fordultak, szem?k h?l?val ?s megk?nnyebb?l?ssel telt meg. A McCloud hadsereg ?szrevette a v?ltoz?st, ?s ?vatosabban kezdtek k?zel?teni Thor fel?. Biztons?gos z?na alakult ki k?r?l?tte, mivel az ?sszes harcosok f?lt t?l k?zel menni hozz?, mert l?tt?k, hogy t?bb tucat t?rsuk fagyott meg a csatat?ren. De azt?n j?tt egy ?v?lt?s, ?s egy f?rfi l?pett el?, ?tsz?r akkora, mint a t?bbiek. Vagy n?gy m?ter magas lehetett, ?s kez?ben a legnagyobb kardot tartotta, amelyet Thor valaha l?tott. Felemelte a tenyer?t, hogy ?t is megfagyassza – ellene azonban nem m?k?d?tt az ereje. Szinte f?lres?p?rte az energi?t, mint egy bosszant? rovart, ?s tov?bbra is Thor fel? tartott. Thor kezdett r?j?nni, hogy az ereje nem t?k?letes; meglep?d?tt, ?s nem ?rtette, mi?rt nem el?g er?s ahhoz, hogy meg?ll?tsa ezt az embert. Az ?ri?s h?rom hossz? l?p?ssel ott termett Thor el?tt, akit megd?bbentett a gyorsas?ga. Visszak?zb?l meg?t?tte, Thor pedig elsz?llt. Cs?ny?n ?sszet?rte mag?t, ?s m?g miel?tt megfordulhatott volna, az ?ri?s m?r ott is volt, k?t k?zzel a feje f?l? emelte a fi?t. Eldobta, ?s a McCloud sereg diadalmasan felki?ltott, ahogy Thor ism?t a leveg?be emelkedett, ?s vagy hat m?tert rep?lt, miel?tt kem?nyen a f?ldre zuhant, azt?n m?g gurult egy darabig. ?gy ?rezte, az ?sszes bord?ja megrepedt. Feln?zett, l?tta, hogy az ?ri?s megint lecsapni k?sz?l, ?s ez?ttal m?r nem volt mit tenni. B?rmilyen hatalma is volt, mostanra kimer?tette. Becsukta a szem?t. Istenem, k?rlek, seg?ts! Ahogy az ?ri?s les?jtott, Thor tompa z?mm?g?sre lett figyelmes a fej?ben; ez n?tt?n n?tt, ?s a dong?s hamarosan kiker?lt a fej?b?l, bele a vil?gba. Furcsa ?rz?se t?madt, m?g sohasem tapasztalt hasonl?t; ?gy ?rezte, eggy? v?lik a leveg? anyag?val ?s szerkezet?vel, a hajladoz? f?kkal ?s a lengedez? f?sz?lakkal. Hangos z?mm?g?st ?rzett mindenben, ?s ahogy felemelte a kez?t, ?gy t?nt, mintha ? gy?jten? ?ssze ezt a hangot az univerzum minden sark?b?l, az akarat?val h?vn? mag?hoz. Kinyitotta a szem?t, ?s borzaszt? dong?st hallott a magasban. Megd?bbenten vette ?szre, ahogy egy s?r? m?hraj rajzol?dik ki az ?gen. Minden ir?nyb?l ?z?nl?ttek, ?s ahogy felemelte a kez?t, r?j?tt, hogy ? ir?ny?tja ?ket. Fogalma sem volt, hogy csin?lja, de tudta, hogy ?gy van. Az ?ri?s fel? lend?tette a kez?t, erre a m?hraj, amelyt?l els?t?t?lt az ?g, elindult lefel?, ?s teljesen bebor?totta az ?ri?st. Az felemelte a kez?t, hadon?szott, majd elb?d?lt, mik?zben a m?hek csak ?gy hemzsegtek rajta, ezerszer megsz?rt?k. V?g?l t?rdre rogyott, majd arccal el?re esett, holtan. A f?ld is beleremegett teste s?ly?ba. Thor ezut?n a McCloud hadsereg fel? ford?totta a kez?t, akik a lovaikon ?ltek, ?s r?m?lten n?zt?k v?gig a jelenetet. Menek?lni akartak – de nem maradt idej?k r?. Thor most fel?j?k intett, ?s a m?hraj otthagyta az ?ri?st, ?s a sereget vette c?lba. A McCloud hadsereg rettegve fel?v?lt?tt, egy emberk?nt megford?totta a lovait, ?s ellovagolt, ?m a m?hek ?gy is sz?mtalanszor bel?j?k cs?ptek. Hamarosan ki?r?lt a csatat?r, olyan gyorsan elt?ntek, amilyen gyorsan csak lehetett. N?h?nyuknak azonban nem siker?lt id?ben elv?gt?zni, ?s sorra estek le a lovakr?l. A harcmez? megtelt holttestekkel. Ahogy a t?l?l?k tov?bbnyargaltak, a raj ?ld?zte ?ket v?gig a mez?n, a nagy z?mm?g?s a pat?k dobog?s?val ?s a f?rfiak retteg?ssel teli ki?ltoz?s?val keveredett. Thor teljesen el volt h?lve: p?r percen bel?l a csatat?r ?res ?s csendes lett. Csup?n a McCloud katon?k ny?sz?rg?se t?rte meg a csendet, akik sebes?lten, egym?s hegy?n-h?t?n fek?dtek. Thor k?r?ln?zett, ?s l?tta, hogy bar?tai kimer?ltek ?s alig kapnak leveg?t; b?r cs?nya z?z?d?sok ?s sebek bor?tj?k a test?ket, ?gy t?nt, alapvet?en rendben vannak. Eltekintve persze a h?rom fi?t?l a l?gi?b?l, akiket nem ismert, ?s akik most a f?ld?n fek?dtek holtan. Azt?n nagy d?b?rg?sre lettek figyelmesek. Thor a m?sik ir?nyba fordult, ?s l?tta, hogy a kir?ly serege kaptat fel a hegyen, fel?j?k v?gtatnak, ?l?k?n Kendrickkel. Pillanatokon bel?l Thor ?s bar?tai el?tt ?lltak, a v?res harcmez? mag?nyos t?l?l?i el?tt. Thor csak ?llt ott, meglepetten n?zett vissza r?juk. Kendrick, Kolk, Brom ?s a t?bbiek lesz?lltak, ?s lassan Thor fel? indultak. T?bb tucat Ez?stlovag, a kir?ly sereg?nek legnagyobb harcosai j?ttek vel?k. L?tt?k, hogy Thor ?s a t?bbiek ott ?llnak egyed?l, gy?ztesen a v?res csatamez?n, amelyet McCloudok holttesteinek sz?za bor?t be. L?tta a csod?latukat, a tisztelet?ket, ?h?tatukat. L?tta a szem?kben. Eg?sz ?let?ben erre v?gyott. H?s volt. Kilencedik fejezet Erec a d?li ?ton v?gtatott. Gyorsabban haladt, mint valaha, amennyire lehetett, kiker?lte az ?ton t?tong? lyukakat a fekete ?jszak?ban. Le sem sz?llt a lov?r?l, mi?ta ?rtes?lt Alistair elrabl?s?r?l, hogy eladt?k rabszolg?nak, ?s elvitt?k Balusterbe. K?ptelen volt abbahagyni az ?nmarcangol?st. Ostoba ?s naiv volt, hogy megb?zott a fogad?sban, felt?telezte, hogy tartja a szav?t ?s teljes?ti az egyezs?g?k r? es? r?sz?t: elengedi Alistairt, miut?n ? megnyerte a torn?t. Ha ? a szav?t adta valamire, azt komolyan is gondolta, ?s azt hitte, m?sok szava is szent. ?r?lt nagy hiba volt. ?s most Alistair fizeti meg az ?r?t. Erec sz?ve ?sszeszorult, ha csak r? gondolt, ez?rt er?sebben kezdte sarkanty?zni a lov?t. Egy ilyen gy?ny?r? ?s kifinomult h?lgynek el?sz?r meg kell tapasztalnia a sz?gyent, hogy annak a fogad?snak dolgozzon – ?s most meg eladj?k rabszolg?nak, s?t, szajh?nak. Nagyon feld?h?tette m?r a gondolat is, ?s nem tehetett r?la, de valahogy m?g felel?snek is ?rezte mag?t: ha ? nem bukkan fel az ?let?ben, nem aj?nlja f?l, hogy elviszi onnan, a fogad?snak tal?n esz?be sem jut ilyenre vetemedni. Erec v?gtatott az ?jszak?ban, lova pat?inak dobog?sa ?s az ?llat l?legzetv?telei ?lland? h?tt?rzajk?nt t?lt?tt?k meg a f?l?t. A l? t?bb mint kimer?lt volt, ?s Erec agg?dott, hogy mindj?rt ?sszerogy alatta. Erec a torna ut?n egyenesen a fogad?ba indult, egy perc sz?netet sem tartott, ?s m?r ? is olyan f?radt ?s megviselt volt, hogy att?l f?lt, lecs?szik a lov?r?l. De er?vel nyitva tartotta a szem?t, k?nyszer?tette mag?t, hogy ?bren maradjon, ahogy a telihold utols? sugarainak f?ny?ben lovagolt d?lre tartva, Baluster fel?. Sok t?rt?netet hallott m?r Balusterr?l, b?r m?g sosem j?rt ott. A sz?besz?d alapj?n ez a hely a szerencsej?t?kr?l, az ?piumr?l, a szexr?l ?s minden elk?pzelhet? b?n?s dologr?l volt h?res a kir?lys?gon bel?l. Ide ?z?nl?tt a s?pred?k a Gy?r? n?gy sark?b?l, hogy mindenf?le s?t?t, mocskos dologban vegyen r?szt. Ez a hely a sz?ges ellent?te annak, ami ? volt. Sosem szerencsej?t?kozott ?s csak ritk?n ivott, sz?vesebben t?lt?tte az idej?t kik?pz?ssel ?s k?pess?geinek fejleszt?s?vel. Nem ?rtette az olyan t?pus? embereket, akik a heny?l?st ?s a tivorny?z?st v?lasztott?k, mint ahogy a gyakran Balusterbe l?togat?k. Nem volt j? el??rzete azzal kapcsolatban, hogy ide kell j?nnie. Semmi j? nem sz?rmazhat bel?le. M?r a puszta gondolata, hogy a l?ny egy ilyen helyen van, ?sszefacsarta a sz?v?t. Tudta, hogy gyorsan meg kell mentenie, ?s messzire vinni innen, miel?tt m?g valami visszaford?thatatlan t?rt?nne vele. Ahogy a Hold ereszkedett az ?gen, az ?t kisz?lesedett ?s k?nnyebben j?rhat?v? v?lt, Erec megpillantotta a v?rost: a v?gtelen sz?m? f?klya, amely megvil?g?totta a falait, m?gly?hoz hasonlatoss? tette. Erec nem volt meglepve: az a h?r j?rja, hogy a lak?i eg?sz ?jszaka fent szoktak maradni. Erec m?g gyorsabban kezdett el v?gt?zni, ahogy a v?ros k?zel?be ?rt, ?s v?gre ?thaladt egy kis fah?don, amelynek mindk?t oldal?n f?kly?k ?gtek. ?lmos ?rszem b?biskolt a hely?n, felugrott, ahogy a lovag elviharzott mellette. Az ?r ut?naki?ltott: „H?!” Erec azonban nem lass?tott. Ha a f?rfi ?ssze is szedn? a b?tors?g?t, hogy ?ld?z?be vegye – amit Erec er?sen k?tlett – akkor ? gondoskodna r?la, hogy ez legyen az utols? dolog, amit tett. ?thaladt a v?ros ?ri?si, nyitott bej?rat?n, amelyet n?gysz?gben, alacsony, ?don k?falak hat?roltak. Ahogy bel?pett, v?gignyargalt a sz?k utc?kon, amelyek ment?n v?gig f?kly?k lobogtak, f?ny?k bevil?g?totta az utc?kat. Az ?p?leteket egym?shoz k?zel ?p?tett?k, ?gy az eg?sz v?rosnak sz?k, klausztrof?bi?s jelleget adtak. Az utc?k t?mve voltak emberekkel, szinte mindenki r?szegnek t?nt, ide-oda d?l?ng?lt, hangosan ki?ltoztak, l?kd?s?dtek. Olyan volt az eg?sz, mint egy nagy mulatoz?s. ?s minden egyes l?tes?tm?ny vagy kocsma volt, vagy j?t?kbarlang. Erec tudta, ez lesz az a hely. Ak?r ki is sz?rhatja valahol Alistairt. Nagyot nyelt, rem?lte, hogy nem k?sett el. Fellovagolt egy viszonylag nagynak t?n? tavern?hoz a v?ros k?zpontj?ba, ?tverekedte mag?t az embereken, ?s ?gy gondolta, ez a hely j? lesz kezd?snek. Leugrott a lov?r?l ?s besietett, k?ny?k?vel utat t?rt mag?nak az italt?l duhajkod? t?megben, ?s a fogad?shoz ment, aki h?tul, a szoba k?zep?n ?llt. Fel?rogatta a vend?gek nev?t, elvette t?l?k a p?nzt, majd elir?ny?totta ?ket a szob?juk fel?. V?kony kis ember volt er?ltetett mosollyal, izzadt, ?s d?rzs?lte a tenyer?t, mik?zben a p?nzt sz?molta. Feln?zett a lovagra, arc?n let?r?lhetetlen vigyor. - Egy szob?t, uram? – k?rdezte – Vagy tal?n n?t? Erec megr?zta a fej?t ?s k?zelebb h?z?dott a f?rfihoz, hogy meg?rtse, amit mondani akar ebben a hangzavarban. - Egy keresked?t keresek – sz?lalt meg – Egy rabszolga-keresked?t. Savari?b?l ?rkezett ?gy egy napja. ?rt?kes sz?ll?tm?nyt hozott. Emberi sz?ll?tm?nyt. A f?rfi megnyalta az ajkait. - Amit k?rsz, ?rt?kes inform?ci? – kezdte –?n megadhatom neked, pont olyan k?nnyen, mintha szob?t adn?k ki. El?reny?lt ?s ?sszed?rzs?lte az ujjait, jelezve, hogy fizets?get v?r, majd tartotta a mark?t. Erecre b?mult ?s vigyorgott, fels? ajka felett izzadts?gcseppek gy?lekeztek. Erecet undorodott ett?l az embert?l, de sz?ks?ge volt az inform?ci?ra, ?s nem akarta vesztegetni az idej?t, ez?rt az ersz?ny?be ny?lt, ?s hatalmas aranyp?nzt tett a kez?be. A fogad?s szeme elkerekedett, ahogy az ?rm?t vizsg?lgatta. - A kir?ly aranya – jegyezte meg leny?g?zve. Tisztelettel ?s csod?lattal m?rte v?gig Erecet. - Csak nem eg?szen Kir?lyudvarhelyr?l lovagolt?l ide? – tudakolta. - Ebb?l el?g – jelentette ki Erec – ?n teszek fel k?rd?seket. Kifizettelek. Most mondd meg, hol tal?lom a keresked?t! A f?rfi megnyalta n?h?nyszor a sz?j?t, majd k?zelebb hajolt. - A f?rfit, akit keresel, Erbotnak h?vj?k. Hetente egyszer j?n egy ?jabb adag ?r?ml?nnyal. A legjobb ?ron adja el ?ket. Biztosan megtal?lod a lebuj?ban. Menj v?gig ezen az utc?n, ott van a l?tes?tm?nye. De ha a l?ny, akit keresel, ?r valamit, elk?pzelhet?, hogy m?r elvitt?k. Az ? szajh?it viszik, mint a cukrot. Erec megfordult, indulni k?sz?lt, amikor meleg, nyirkos kezet ?rzett a csukl?j?n. Visszafordult, ?s meglepetten l?tta, hogy a fogad?s az. - Ha kurv?t keresel, mi?rt nem pr?b?lsz ki egyet az eny?mek k?z?l? Vannak olyan j?k, mint az ?v?, de fele ?ron adom ?ket. Erec megvet?en n?zett az emberre, mag?ban forrongott. Ha t?bb ideje lett volna, tal?n meg is ?li, csak, hogy megszabad?tsa a vil?got egy ilyen szennyt?l. De ?tgondolta, ?s ?gy d?nt?tt, nem ?ri meg a f?rads?got. Kih?zta a kez?t a szor?t?s?b?l, ?s k?zelebb hajolt. - Csak m?g egyszer tedd r?m a mocskos mancsod – ?s azt fogod k?v?nni, b?r ne tetted volna. Most pedig k?t l?p?st h?tra, vagy keresek egy j? helyet ennek a t?rnek a kezemben. A fogad?s len?zett, a szeme most a f?lelemt?l ny?lt t?gra, ?s tett n?h?ny l?p?st h?tra. Erec megfordult, ?s kiviharzott a szob?b?l, k?ny?k?vel utat t?rve mag?nak arr?bb tasz?tva n?h?ny kocsmat?ltel?ket, majd kil?pett a dupla ajt?n. M?g sosem undorodott ennyire az emberekt?l. Felpattant a lov?ra, aki ?pp hangosan nyer?tett ?s pr?szk?lt n?h?ny r?szeg j?r?kel?re, akik b?mult?k – ?s semmi k?ts?g, el akart?k k?tni. Azon gondolkodott, vajon t?nyleg megpr?b?lt?k volna-e, ha nem ?r vissza id?ben, ?s hogy legk?zelebb j?val er?sebben fogja kik?tni az ?llatot. Nem akarta elhinni, hogy ez a v?ros ennyire romlott. Warfkin harci l? volt, ?gy biztos volt benne, hogy ha b?rki is megpr?b?lta volna ellopni, hal?lra r?gta volna az illet?t. Belev?gta a sarkanty?j?t, ?s lev?gtatott vele a sz?k utc?n, pr?b?lta kiker?lni a sokas?got. K?s? ?jjelre j?rt, ?m az utc?kat egyre ink?bb ellept?k az emberek mindenf?le rasszb?l keveredtek egym?ssal. N?h?ny r?szeg ?v?lt?z?tt neki, hogy t?l gyorsan haladt el mellett?k, de nem t?r?d?tt vel?k. ?rezte Alistair k?zels?g?t, ?s semmi sem ?ll?tatta meg, am?g vissza nem kapja a l?nyt. Az utca k?falban v?gz?d?tt, ?s jobbr?l az utols? ?p?let volt a taverna. Kiss? megd?l? feh?r agyagfalaival ?s zs?pfedeles tetej?vel ?gy t?nt, l?tott m?r jobb napokat is. A t?rzsvend?gek k?lsej?b?l, akiket l?tott, ?rezte, hogy ez a megfelel? hely. Leugrott a lov?r?l ?s j? er?sen kik?t?tte egy p?zn?hoz, majd berontott. Ahogy be?rt, f?ldbe gy?kerezett a l?ba a l?tv?nyt?l. Bent f?lhom?ly volt. A nagy termet nem is vil?g?totta meg m?s, csak n?h?ny pisl?kol? f?klya a falakon, ?s t?volabb, a sarokban a kandall?ban szenderg? t?z. Minden?tt sz?nyegek, amelyeken rengeteg n? fek?dt hi?nyos ?lt?zetben, vastag k?telekkel egym?shoz ?s a falhoz k?t?zve. ?gy t?nt, mindegyik?ket elb?d?tott?k – Erec ?rezte az ?pium illat?t a leveg?ben, ?s l?tta, hogy egy pipa is k?rbej?r. N?h?ny j?l ?lt?z?tt f?rfi j?rk?lt a szob?ban, id?nk?nt beler?gva ?s l?k?dve a n?ket, mintha teszteln?k az ?rut, ?s azon tanakodn?nak, mit vegyenek meg. A szoba t?voli sark?ban ?lt egy f?rfi egy kis, v?r?s b?rsonysz?kben. Selyem k?nt?st viselt, mindk?t oldal?hoz n?k voltak l?ncolva. M?g?tte ?ri?si, izmos f?rfiak ?lltak, arcukon sz?mtalan sebhely, m?g Erecn?l is magasabbak ?s sz?lesebbek voltak, ?s ?gy n?ztek ki, mint akik ?r?mmel meg?ln?nek b?rkit. Erec pr?b?lta feldolgozni a jelenetet, ?s r?j?tt, tulajdonk?ppen mi is folyik itt: ez egy szexbarlang, ezeket a n?ket meg lehet v?s?rolni, a sarokban tr?nol? f?rfi? a hely, ? vette meg Alistairt – ?s val?sz?n?, a t?bbi n?t is. Most ?bredt r?, hogy ak?r Alistair is itt lehet ebben a szob?ban. Akci?ba lend?lt, eszeveszetten v?gigsietett a n?k sorain, ?s mindegyiknek j?l megn?zte az arc?t. T?bb tucat n? volt a teremben, n?h?nyan eszm?letlen?l, ?s olyan s?t?t volt bent, hogy els?re neh?z lett volna megmondani, itt van-e Alistair. Egyik arcot a m?sik ut?n vizsg?lta, s?t?lt a sorok k?z?tt, amikor hirtelen egy ?ri?si teny?r csapott a mellkas?t. - Fizett?l m?’? – j?tt egy bar?ts?gtalan hang. Erec feln?zett ?s egy hatalmas f?rfit l?tott maga f?l? magasodni, aki fenyeget?en n?zett lefel?. - Ha a n?ket akarod b?mulni, fizetned kell – morajlotta a f?rfi – Ezek a szab?lyok. Erec g?nyosan vigyorgott vissza a f?rfira, ?rezte, hogy gy?l?let sarjad benne, azt?n m?g miel?tt a f?rfi egyet pisloghatott volna, felny?lt ?s teny?r?llel nyel?cs?v?n v?gta. A f?rfi zih?lt, a szeme t?gra ny?lt, majd t?rdre rogyott, ?s a tork?t szorongatta. Erec hal?nt?kon k?ny?k?lte, mire az arccal el?re v?g?dott a f?ldre. A lovag gyorsan v?gigs?t?lt a sorok k?z?tt, k?ts?gbeesetten kutatta Alistair arc?t, de sehol sem l?tta. Nem volt itt. Sz?ve hevesen vert, ahogy a szoba sark?ba sietett az id?sebb f?rfihoz, aki v?gign?zte a jelenetet. - Tal?lt?l valamit, ami tetszik? – k?rdezte – Valamit, amire licit?ln?l? - Egy n?t keresek – kezdte Erec megac?lozva a hangj?t, ?s pr?b?lt higgadt maradni – ?s csak egyszer mondom el. Magas, hossz?, sz?ke haja van ?s k?kesz?ld szeme. A neve Alistair. Savari?b?l hurcolt?k el egy-k?t nappal ezel?tt. Azt mondt?k, ide hozt?k. Igaz ez? A f?rfi lassan megr?zta a fej?t, ?s vigyorgott. - Att?l tartok, az ?ru, amit keresel, m?r elkelt – mondta – De val?ban sz?p darab volt. J? az ?zl?sed. V?lassz egy m?sikat, ?s engedek az ?rb?l. Erec tekintete szikr?zott a d?ht?l, ?s olyan haragot ?rzett mag?ban, amilyet m?g sosem. - Ki vitte el? A f?rfi mosolygott. - Te azt?n nagyon ragaszkodsz ahhoz a rabszolg?hoz. - Nem rabszolga, hanem a feles?gem. A f?rfi megd?bbenve n?zett vissza r? – azt?n hirtelen h?travetette a fej?t, ?s hahot?zni kezdett. - A feles?ged! H?t ez j?. Most m?r biztos nem, bar?tom. ? m?r valaki m?s j?t?kszere. Ezut?n els?t?t?lt az arca, gonosz grimasz jelent meg az arc?n, ?s jelzett a csatl?sainak, hozz?t?ve: - Most pedig szabaduljatok meg ett?l a kis senkit?l! A k?t izomagy? ember elindult fel?, ?s olyan gyorsan t?madtak r? k?t oldalr?l, hogy az Erecet is meglepte, el?reny?ltak, hogy megragadj?k a mellkas?t. Fogalmuk sem volt azonban, kivel ?llnak szemben. A lovag mindkett?n?l gyorsabb volt, kit?rt el?l?k, megragadta az egyik csukl?j?t, h?tracsavarta, am?g a f?rfi a h?t?ra nem esett, k?zben pedig a m?sik tork?ba k?ny?k?lt. El?rel?pett ?s bele?kl?z?tt a f?ld?n fekv? l?gcs?v?be, majd el?rehajolt ?s lefejelte a m?sikat, aki a nyak?t szorongatta, ?t is leter?tve ezzel. A k?t f?rfi eszm?let?t vesztve fek?dt, Erec ?tl?pett rajtuk, ?s a fogad?shoz fordult, aki m?r remegett a sz?k?ben, ?s szeme r?m?lettel telt meg. Erec el?reny?lt, megragadta a haj?n?l fogva, h?trah?zta a fej?t, ?s t?rt szor?tott a nyak?hoz. - Mondd meg, hol van, ?s tal?n ?letben hagylak – acsargott. A f?rfi dadogott. - Megmondom, megmondom, de csak az id?det vesztegeted – felelte – Eladtam egy uras?gnak. Saj?t lovagserege ?s kast?lya van. Nagyon befoly?sos ember. M?g sosem foglalt?k el a kast?ly?t. S?t, k?l?n hadsereg ?ll a rendelkez?s?re. Nagyon gazdag – mindig egy sereg zsoldos licit?l a nev?ben. Minden l?nyt, akit megvesz, meg is tart. Semmi es?ly r?, hogy kiszabad?tsd a l?nyt. Sz?val ink?bb menj vissza oda, ahonnan j?tt?l! ? m?r elveszett. Erec m?g szorosabban a nyak?hoz nyomta a peng?t, eg?szen addig, am?g ki nem serkent a v?re, ?s fel nem ki?ltott. - Hol lakik ez a had?r? – morogta, kezdte elvesz?teni a t?relm?t. - A kast?lya a v?ros nyugati r?sz?ben tal?lhat?. Menj ?t a v?ros nyugati kapuj?n, ?s k?vesd az utat eg?szen addig, am?g el nem fogy! L?tni fogod a kast?lyt. De m?r mondtam, csak id?pocs?kol?s. J? p?nzt adott a l?ny?rt – t?bbet, mint amennyit ?r. Erec besokallt. Nem v?rt tov?bb egy pillanatot sem, hanem ?tv?gta a keresked? tork?t, kioltva az ?let?t. V?re mindent beszennyezett, ahogy a f?rfi lecs?szott a sz?k?b?l, holtan. Erec len?zett a holttestre, az ?jult szolg?ira ?s undorodott ett?l az eg?sz helyt?l. El sem hitte, hogy ilyen l?tezhet. V?gigment a szob?n, ?s elkezdte elv?gni a n?k k?teleit, a vastag zsinegeket, egyenk?nt szabadon engedve ?ket. N?h?nyan felugrottak, ?s az ajt?hoz rohantak. Hamarosan az ?sszes n? szabad lett, ?s mind az ajt?hoz szaladtak. P?ran t?ls?gosan el voltak k?b?tva ahhoz, hogy felkeljenek, nekik a t?bbiek seg?tettek. - Ak?rki is vagy – mondta egy n? Erecnek az ajt?ban ?llva – Isten ?ldjon. Ak?rhova is m?sz, az ?giek seg?tsenek utadon! Erec-nek j?lesett a h?la ?s az ?ld?s; ?s olyan ?rz?se t?madt, ak?rhov? is megy, sz?ks?ge lesz r?. Tizedik fejezet Hajnalodott. Napf?ny ?radt be Illepra kunyh?j?nak apr?cska ablakain, simogatta Gwendolyn szemh?j?t, ?s lassan fel?bresztette a l?nyt. Az els? nap tompa narancss?rga f?nye cir?gatta, ?s fel?bresztette a hajnal csendj?ben. Pislogott n?h?nyat, el?sz?r azt sem tudta, hol van. Azt?n esz?be ?tl?tt: Godfrey. Gwen a h?zik? padl?j?n aludt el, egy halom szalm?n a fi? ?gya k?zel?ben. Illepra k?zvetlen?l Godfrey mellett fek?dt, ?s mindh?rmuknak hossz? ?jszak?ja volt. Godfrey eg?sz ?jszaka ny?sz?rg?tt, dob?lta mag?t, forgol?dott, ?s Illepra sz?ntelen?l a gondj?t viselte. Gwen ahogy csak tudott, pr?b?lt neki seg?teni: vizes ruh?t hozott, kicsavarta ?s Godfrey homlok?ra helyezte ?ket. Odaadta Illepr?nak a gy?gyn?v?nyeket ?s balzsamokat, amelyeket gyakran k?rt. Az ?jszaka v?gtelennek tetszett; Godfrey sokszor felki?ltott, ?s Gwen biztos volt benne, hogy haldoklik. T?bbsz?r is az apjukat h?vta, ?s ez egy kicsit megnyugtatta Gwent. ?rezte az ?desapjuk jelenl?t?t, ahogy k?z?tt?k lebeg. Nem tudta, vajon azt akarja-e, hogy a fia ?ljen – a kapcsolatuk mindig annyira fesz?lts?ggel teli volt. Gwen az?rt is ?jszak?zott itt, mert nem tudta, hova menjen. Nem ?rezte biztons?gosnak, hogy a kast?lyba visszat?rjen, ?s egy fed?l alatt aludjon a b?tyj?val; itt biztons?gban ?rezte mag?t, Illepra gondoskod?sa mellett, ?gy, hogy Akorth ?s Fulton ?rt ?llnak az ajt?n?l. S?t olyan ?rz?se volt, senki sem tudja, hogy hol van, ?s ez j?l is volt ?gy. Ezenk?v?l az ut?bbi n?h?ny napban megkedvelte Godfrey-t, r?tal?lt egy testv?rre, akit eddig egy?ltal?n nem ismert, ?s f?jt arra gondolni, hogy esetleg elvesz?ti. Gwen talpra ugrott, odasietett Godfrey-hoz, a sz?ve majd kiugrott, azon gondolkodott, vajon ?letben van-e m?g. Egy r?sze valami?rt ?gy gondolta, ha reggel fel?bred, t?l?lte, ha nem, akkor v?ge. Illepra is fel?llt ?s odasietett. Valamikor az ?jjel ? is elalhatott; Gwen nem is hib?ztatta ?rte. Mindketten Godfrey mellett t?rdeltek, amikor a f?ny megt?lt?tte a kunyh?t. Gwen megfogta b?tyja csukl?j?t, ?s kiss? megr?zta, Illepra pedig a homlok?ra tette a kez?t. Lehunyta a szem?t, ?s s?hajtott – Godfrey szeme hirtelen kipattant. Illepra meglepetten h?zta vissza a kez?t. Gwen is el?mult. Nem is sz?m?tott r?, hogy Godfrey kinyitja a szem?t. Megfordult ?s r?n?zett. - Godfrey?- sz?l?totta meg. Hunyorgott, becsukta a szem?t, majd ?jra kinyitotta; azt?n a legnagyobb megd?bben?s?re, a k?ny?k?re t?maszkodott, ?s r?juk n?zett. - H?ny ?ra? Hol vagyok? Hangja ?bernek, eg?szs?gesnek t?nt, ?s Gwen m?g sosem ?rezte mag?t ennyire megk?nnyebb?ltnek. Illepr?val egy?tt sz?lesen elmosolyodott. Gwen el?rehajolt ?s megszorongatta testv?r?t, kapott t?le egy nagy ?lel?st, azt?n ?jra h?trad?lt. - ?letben vagy! – ki?ltott fel. - M?g j? – mondta – Mi?rt ne lenn?k? ? kicsoda? – k?rdezte Illepra fel? fordulva. - A n?, aki megmentette az ?leted – felelt Gwen. - Megmentette az ?letem? Illepra a f?ldet n?zte. - Csak seg?tettem egy kicsit – mondta szer?nyen. - Mi t?rt?nt velem? – faggat?zott Godfrey r?m?lten – Az utols?, amire eml?kszem, hogy a s?rh?zban iszogattam, azt?n… - Megm?rgeztek – v?gott k?zbe Illepra – M?ghozz? egy nagyon ritka ?s er?s m?reggel. ?vek ?ta nem tal?lkoztam ilyennel. Szerencs?d, hogy ?lsz. Igaz?b?l te vagy az egyetlen, akir?l tudok, hogy t?l?lte. Valaki biztosan a gondodat viseli ott fenn. Szavai hallat?n Gwen tudta, hogy igaza van, ?s r?gt?n az apj?ra gondolt. A nap egyre er?sebben t?z?tt be az ablakon, ?s ?rezte, hogy az apjuk vel?k van. ? akarta, hogy Godfrey ?ljen. - J? szolg?latot tesz neked – jegyezte meg Gwen mosolyogva – Meg?g?rted, hogy nem iszol t?bb s?rt. L?tod, mi t?rt?nt. H?g?hoz fordult, ?s r?mosolygott; arc?ba visszat?rt az ?let, ?s ez nagy megk?nnyebb?l?ssel t?lt?tte el Gwent. Godfrey visszat?rt k?z?j?k. - Megmentetted az ?letem – mondta neki ?szint?n. Most Illepr?hoz fordult. - Ketten mentett?tek meg – tette hozz? – Nem tudom, hogy h?l?lhatn?m meg ezt valaha is. Ahogy Illepr?ra n?zett, Gwen ?szrevett valamit – volt valami a tekintet?ben, ami t?bb volt, mint h?la. Megfordult, ?s Illepr?ra pillantott, ?s l?tta, hogy elpirulva a f?ldet n?zi – ?s Gwen r?j?tt, hogy tetszenek egym?snak. Illepra gyorsan megfordult ?s ?tv?gott a szob?n, h?tat ford?tva nekik egy b?jitallal kezdett el foglalatoskodni. Godfrey ?jra Gwenre n?zett. - Gareth? – k?rdezte, hirtelen elkomolyodva. A l?ny b?lintott. ?rtette, mire gondol. - Szerencs?s vagy, hogy nem vagy halott– mondta – Firth m?r az. - Firth? – Godfrey meglepetten vitte fel a hangj?t – Halott? Hogyan? - Felk?tette. Te lett?l volna a k?vetkez?. - ?s te? Gwen v?llat vont. - Az a terve, hogy f?rjhez ad. Eladott a nevarunoknak. ?gy t?nik, ?pp ?ton vannak, hogy elvigyenek. Godfrey felh?borodva fel?lt. - Sosem engedn?m! – ki?ltotta. - Ahogy ?n sem. Kital?lok valamit. - De Firth n?lk?l nincs bizony?t?kunk. Nem tudjuk legy?zni. Gareth szabad marad. - Megtal?ljuk a m?dj?t – v?laszolta – Megtal?ljuk a …. A kunyh?ba hirtelen f?ny ?radt, ahogy kiny?lt az ajt?. Akorth ?s Fulton cs?rtetett be rajta. - H?lgyem – kezdte Akorth, majd ?szrevette Godfrey-t. - Te rohad?k! – ord?tott fel ?r?m?ben – Tudtam! Az ?letben mindent elcsalsz – biztos voltam benne, hogy a hal?lt is megcsalod! - Tudtam, hogy nincs az a s?r, ami t?ged les?p?r! – tette hozz? Fulton. A fi?k odaszaladtak hozz?, Godfrey kiugrott az ?gyb?l, ?s ?ssze?lelkeztek. Azt?n Akorth komoly hangon Gwenhez fordult. - H?lgyem, eln?z?st, hogy zavarlak, de ?szrevett?nk egy csapat katon?t a horizonton. Fel?nk tartanak. Gwen riadtan n?zett r?juk, kirohant, a t?bbiek a nyom?ban. Leh?zta a fej?t, ?s hunyorgott az er?s napf?nyben. A csoport a h?z el?tt ?lldog?lt, ?s figyelte, ahogy egy csapat Ez?stlovag v?gt?zik a kunyh? fel?. F?l tucat ember k?zeledett teljes sebess?ggel, k?ts?gk?v?l fel?j?k tartottak. Godfrey a kardj??rt ny?lt, Gwen azonban meg?ll?totta a kez?t. - Ezek nem Gareth emberei, hanem Kendrick?. Biztos vagyok benne, hogy b?k?s sz?nd?kkal ?rkeznek. A katon?k oda?rtek hozz?juk, r?gt?n leugrottak a lovukr?l, ?s let?rdeltek Gwendolyn el?tt. - H?lgyem – kezdte a vezet?j?k – Nagyszer? h?reket hozunk. Visszaszor?tottuk a McCloudokat! B?ty?d, Kendrick biztons?gban van, ? k?rte, hogy adjam ?t neked ezt az ?zenetet: Thor j?l van. Gwen k?nnyekben t?rt ki a h?r hallat?n, sz?ve h?l?val ?s megk?nnyebb?l?ssel telt meg. El?rel?pett, ?s meg?lelte Godfrey-t, aki vissza?lelte. ?gy ?rezte, az ?lete visszat?rt a norm?lis ker?kv?g?sba. - Mindannyian visszaj?nnek ma – folytatta a h?rn?k – ?s nagy mulats?got csapunk Kir?lyudvarhelyen! - Ezek val?ban remek h?rek! – ki?ltott fel Gwen. - H?lgyem – mondta egy m?sik m?ly hang, ?s Gwen megpillantott egy urat, egy h?res-neves harcost, Srogot, a nyugat megk?l?nb?ztet? jegyek?nt viselt v?r?s?be ?lt?zve. Gyerekkora ?ta ismerte. K?zel ?llt az apj?hoz. ?s most ?el?tte t?rdelt. Ez zavarba hozta. - K?rlek, uram – sz?lt – ne t?rdelj le el?ttem! H?res f?rfi volt, nagyhatalm? ?r, akinek t?bb ezer katona ?llt a szolg?lat?ban, ?s a saj?t v?ros?t, Szil?zi?t uralta, amelyet a nyugat er?djek?nt tartanak sz?mon. Szokatlan v?ros, amely a Szakad?k sz?l?n?l egy szikl?ba ?p?lt. Gyakorlatilag bevehetetlen volt. Srog egyike volt azon keveseknek, akikben az apja b?zott. - Az?rt j?ttem ide ezekkel az emberekkel, mert hallottam, hogy nagy v?ltoz?sok vannak folyamatban Kir?lyudvarhelyen – mondta mindent tud?an – A tr?n helyzete bizonytalan. Egy ?j uralkod?ra – m?gpedig kem?ny, igazi uralkod?ra – van sz?ks?g a mostani helyett. A f?lembe jutott ?desap?d akarata, miszerint t?ged sz?nt a tr?nra. Ap?d olyan volt, mintha a fiv?rem lett volna, ?s az ? szava sz?momra szent. Ha ez volt az akarata, akkor ez az eny?m is. Az?rt j?ttem, hogy tudassam veled, ha tr?nra ker?lsz, az embereim felesk?dnek r?d. Azt tan?csolom, cselekedj min?l el?bb. A mai nap esem?nyei bebizony?tott?k, hogy Kir?lyudvarhelynek ?j uralkod?ra van sz?ks?ge. Gwen csak ?llt t?tott sz?jjal, hirtelen azt se tudta, mit v?laszoljon. Nagy megtiszteltet?snek ?rezte ?s v?gtelen?l b?szke volt, ugyanakkor sok is volt neki ez az eg?sz. - K?sz?n?m, uram – mondta – H?l?s vagyok a szavaid?rt ?s az aj?nlatod?rt. J?l megfontolom. Most azonban m?sra sem v?gyom, mint hogy itthon ?dv?z?lhessem a b?ty?mat ?s Thort. Srog meghajtotta a fej?t, k?zben egy k?rt hangzott fel. Gwen feln?zett ?s m?r l?tta is a porfelh?t: nagy hadsereg k?zeledett. Egyik kez?vel eltakarta maga el?l a napot, a sz?ve sz?rnyalt. M?r innen ?rezte, kik azok. Az Ez?stcsapat, a kir?ly emberei. ?l?k?n pedig nem m?s, mint Thor. Tizenegyedik fejezet Thor a sereggel lovagolt, t?bb ezer katona tartott egy emberk?nt gy?zedelmesen Kir?lyudvarhely fel?. M?g mindig alig hitte el, ami t?rt?nt. B?szke volt mag?ra, b?szke, hogy m?g akkor is kitartott, amikor a csata kimenetele m?r eld?nt?ttnek l?tszott. Nem s?ppedt f?lelembe, hanem szemben?zett azokkal a harcosokkal. ?s m?g mindig meg volt d?bbenve, hogy valahogy t?l?lte ezt az eg?szet. Az eg?sz csata sz?rre?lisnak t?nt, ?s annyira h?l?s volt, hogy k?pes volt haszn?lni az erej?t – b?r ?ssze is volt zavarodva, mivel az er?i nem mindig m?k?d?tt. Nem ?rtette ?ket, s?t ami m?g rosszabb, fogalma sem volt, honnan j?nnek, ?s hogyan h?vhatja el? ?ket. Most m?g jobban tudatosult benne, mint eddig b?rmikor, hogy az emberi k?pess?geire is meg kell tanulnia hagyatkozni – hogy t?le telhet?en ? legyen a legjobb harcos, a legjobb katona. Kezdett r?eszm?lni, hogy ehhez mindk?t oldal?ra sz?ks?g van – a harcosra ?s a var?zsl?ra egyar?nt – m?r ha egy?ltal?n az volt. Eg?sz ?jszaka lovagoltak Kir?lyudvarhely fel?, Thor elk?peszt?en elf?radt, ?m izgatott is volt. Az els? nap el?bukkant a horizonton, a hatalmas ?g a s?rga ?s r?zsasz?n ?rnyalataiban pomp?zott. Olyan ?rz?s volt, mintha most l?tn? a vil?got el?sz?r. M?g sosem ?rezte mag?t ilyen elevennek. K?r?l?tte a bar?tai, Reece, O'Connor, Elden ?s az ikrek; Kendrick, Kolk, ?s Brom; ?s t?bb sz?zan a l?gi?b?l, az Ez?stcsapatb?l ?s a kir?ly sereg?b?l. Ahelyett, hogy h?tul b?jt volna meg, most a k?z?ppontban lovagolt, t?rsai ?ltal k?r?l?lelve. A csata ?ta mind m?sk?pp n?ztek r?. Most csod?latot vett ?szre nemcsak l?gi?s t?rsai, hanem az igazi, feln?tt, tapasztalt harcosok szem?ben is. Egymaga sz?llt szembe az eg?sz McCloud hadsereggel, ?s ? ford?totta meg a h?bor? menet?t. Thor boldog volt, hogy egy l?gi?s bajt?rs?t sem hagyta cserben. ?r?lt, hogy a bar?tai t?bb?-kev?sb? ?ps?gben v?szelt?k ?t a csat?t, ?s kiss? b?ntudata volt a k?t, csat?ban elesett fi? miatt. B?r nem ismerte ?ket, azt k?v?nta, b?rcsak ?ket is megmenthette volna. V?res, kegyetlen csata volt, ?s m?g most is, ahogy hazafel? lovagoltak, Thornak t?bbsz?r bevillantak az ?tk?zet k?pei, , a k?l?nb?z? fegyverek ?s a harcosok, akik r?rohantak. A McCloudok ?d?z emberek voltak, szerencs?je volt; de ki tudja, legk?zelebb is ilyen szerencs?je lesz-e. Ki tudja, hogy k?pes lesz-e ?jra megid?zni ezeket az er?ket. Nem tudta, visszat?rnek-e valaha is. V?laszokra volt sz?ks?ge. ?s arra, hogy megtal?lja az ?desanyj?t. Meg kellett tudnia, ki is ? val?j?ban. Fel kell kutatnia Argont. Krohn sz?k?lt a h?ta m?g?tt. Gazd?ja h?trahajolt ?s megsimogatta a fej?t, Krohn v?laszul megnyalta a tenyer?t. Thor megk?nnyebb?lt, hogy Krohn j?l van. Thor levitte a csatat?rr?l, ?s odak?t?zte a lova h?t?ra maga m?g?. ?gy t?nt, Krohn k?pes j?rni, de Thor azt akarta, hogy pihenjen ?s nyerje vissza az erej?t a hossz? vissza?tra. Az ?t?s, amelyet Krohn kapott, rettenetes volt, ?s Thor ?gy l?tta, tal?n egy bord?ja is elt?r?tt. Alig tudta kifejezni h?l?j?t Krohnnak, akir?l ?gy ?rezte, ink?bb a testv?re, mint az ?llata, ?s aki m?r t?bbsz?r is megmentette az ?let?t. Ahogy fel?rtek a hegyre, el?j?k t?rult az eg?sz kir?lys?g k?pe. Megpillantott?k Kir?lyudvarhely burj?nz?, dics?s?ges v?ros?t, t?bb tucat toronnyal ?s cs?ccsal, ?si k?falaival ?s s?lyos felvon?h?dj?val, bolt?ves kapuival. L?tt?k a t?bb sz?z katon?t, akik ?rt ?lltak a mellv?den ?s az ?ton, a l?gyan h?mp?lyg? sz?nt?f?ldeket ?s term?szetesen a k?z?pen magasod? kir?lyi v?rat. Thor r?gt?n Gwenre gondolt. Miatta tartott ki a harcban; ? adott az ?let?nek okot ?s a c?lt. Tudv?n, hogy ?t t?rbe csalt?k, Thor hirtelen a l?ny sorsa miatt is agg?dni kezdett. Rem?lte, hogy minden rendben vele, ?s hogy b?rmily er?k mozgatt?k is a sz?lakat, Gwent ?rintetlen?l hagyt?k. Thor ?ljenz?st hallott a t?volb?l, ?s l?tott valami csillog?t a f?nyben, ?s ahogy hunyorgott a dombtet?n, r?j?tt, hogy nagy sokas?g gy?lt ?ssze Kir?lyudvarhely el?tt. Az ?t sz?l?n ?lltak ?s z?szl?kat lengettek. Az?rt j?ttek, hogy ?ket ?dv?z?lj?k. Valaki megf?jt egy k?rt?t, ?s Thor meg?rtette, hogy sz?vesen l?tj?k itthon. ?let?ben el?sz?r nem ?rezte mag?t k?v?l?ll?nak. - Azok a k?rt?k ?rted sz?lnak – mondta Reece, aki m?g?tte lovagolt, megveregette a h?t?t, ?s valamif?le ?j tisztelettel n?zett r? – Te vagy a csata bajnoka. A n?p h?se lett?l. - Gondoljatok csak bele, valaki k?z?l?nk, aki m?g csak a l?gi? tagja visszaverte az eg?sz McCloud sereget – tette hozz? O'Connor b?szk?n. - Az eg?sz l?gi?nak nagy becs?letet szerezt?l – sz?lalt meg Elden – K?nytelenek lesznek komolyabban venni minket. - ?s azt m?g nem is mondtuk, megmentetted az ?let?nket – tette hozz? Conval. Thor v?llat vont. B?r nagyon b?szke volt, nem akarta, hogy a siker a fej?be sz?lljon. Tiszt?ban volt vele, hogy ? is ember: esend?, sebezhet?, mint b?rmelyik?k. ?s hogy a csata m?shogy is v?gz?dhetett volna. - Csak azt tettem, amire kik?peztek – v?laszolt – Amire mindannyiunkat kik?peztek. Nem vagyok jobb, mint m?s. Egyszer?en csak szerencs?m volt ma. - Azt kell, hogy mondjam, ez t?bb volt mint szerencse – v?laszolta Reece. Lassan ?gettek tov?bb v?gig a Kir?lyudvarhelybe vezet? f? ?ton. Az ?t egyszer csak megtelt emberekkel, akik csak ?gy ?z?nl?ttek be a vid?ki falvakb?l, ?ljeneztek, k?k-s?rga lobog?kat lengettek, a MacGilek sz?n?t. Thor r?j?tt, hogy a tisztelet?kre rendezett par?d?ba cs?ppentek. Az eg?sz udvar kij?tt ?ket ?nnepelni, l?tta a megk?nnyebb?l?st ?s ?r?m?t az arcukon. Most m?r ?rtette, mi?rt: ha a McCloud hadsereg k?zelebb j?n, mindent elpuszt?tottak volna. Kereszt?llovagoltak az embert?megeken, ?t a fah?don, dobogtak a lovak pat?i. ?thaladtak a bolt?ves k?kapun, az alag?ton, ahol koroms?t?t volt, majd kij?ttek a m?sik oldalon, ?s m?r ott is voltak – tal?lkoztak az ujjong? t?meggel. Z?szl?kat lengettek ?s cukrot dob?ltak, ?s m?g egy zenekar is r?zend?tett, ?t?tt?k a cint?ny?rokat, vert?k a dobot, az emberek pedig t?ncra perd?ltek az utc?kon. Thor ?s t?rsai leugrottak a lovukr?l, amikor a s?r? t?megben m?r k?ptelens?g volt lovagolni. Khront is levette a l?r?l. Figyelte, ahogy s?ntik?l, majd elindul; most m?r ?gy t?nt, k?pes j?rni. Thor megk?nnyebb?lt. Khron megfordult, ?s megnyalogatta gazd?ja tenyer?t. Csoportjuk a k?zt?r fel? s?t?lt, Thort minden oldalr?l ismeretlen emberek ragadt?k meg ?s kezdt?k el ?lelgetni. - Megmentett?l minket! – ki?ltott neki egy id?sebb f?rfi – Felszabad?tottad a kir?lys?gunkat! Thor megpr?b?lt v?laszolni, de hangj?t elnyelte a t?bb sz?z ember ?dvrivalg?sa ?s ki?ltoz?sa k?r?l?tt?k, ?s az egyre hangosabb muzsika. Hamarosan s?r?shord?kat gur?tottak az utc?ra, ?s az emberek inni, ?nekelni ?s hahot?zni kezdtek. Thornak azonban csak egy valaki j?rt a fej?ben: Gwendolyn. L?tnia kellett. V?gigp?szt?zta az arcokat, rem?lve, hogy megpillantja, biztos volt benne, hogy itt lesz – de les?jtva vette tudom?sul, hogy nem tal?lja. Valaki megkocogtatta a v?ll?t. - Azt hiszem, a n?, akit keresel, arra lesz– mondta Reece, a m?sik ir?nyba mutatva. Thor megfordult ?s felragyogott a szeme. Egy l?ny l?pkedett fel? szapor?n, arc?n nagy, megk?nnyebb?lt mosoly, ?s ?gy n?zett ki, mint aki eg?sz ?jjel nem aludt. Gwendolyn volt az. Gy?ny?r?bb volt, mint valaha. Egyenesen Thor karjaiba vetette mag?t. Felugrott ?s ?t?lelte, a fi? is j? er?sen mag?hoz szor?totta, mik?zben megp?rgette a t?megben. Gwen belekapaszkodott, a vil?g?rt sem engedte volna el. Thor ?rezte, hogy forr? k?nnyei v?gigfolynak a nyak?n. ?rezte a szerelm?t, ?s ? is ugyan?gy ?rzett. - Istennek h?la, ?letben vagy – mondta a l?ny t?l?rad? ?r?mmel. - Eg?sz v?gig csak r?d gondoltam – v?laszolt, mik?zben szorosan mag?hoz ?lelte. Most, hogy v?gre a karj?ban tarthatta, minden olyan sz?pnek t?nt. Lassan elengedte, a l?ny pedig feln?zett r?, ?s cs?kban forrtak ?ssze. Hosszan cs?kolt?k egym?st, mik?zben a t?meg ?rv?nylett k?r?l?tt?k. - Gwendolyn! – ki?ltott oda Reece boldogan. A l?ny megfordult ?s meg?lelte ?ccs?t, azt?n Godfrey l?pett el?, ?s megszorongatta Thort, majd Reece-t. Nagy csal?di ?sszej?vetel volt, ?s Thornak olyan ?rz?se t?madt, mintha valamilyen szinten ? is a r?sze lenne, mintha m?ris ?k lenn?nek a csal?dja. Egyes?tette ?ket a n?hai MacGil kir?ly ir?nti szeretet?k – ?s a gy?l?let?k Gareth ir?nt. Krohn is el?j?tt, ?s r?ugrott Gwendolynra, aki nevetve h?trah?k?lt ?s meg?lelte az ?llatot, aki m?r az arc?t nyalogatta. - Minden nappal egyre nagyobbra n?sz! – ki?ltotta – Hogy k?sz?nhetn?m meg neked, hogy vigy?zol Thorra? Krohn felugr?lt r?, m?g v?g?l nevetve meg nem lapogatta. - Menj?nk innen! – mondta Gwen Thornak, mik?zben minden oldalr?l ?sszenyomta ?ket a t?meg. Felny?lt ?s megfogta a kez?t. Thor m?r ?ppen k?vetni akarta, amikor hirtelen n?h?ny Ez?stlovag ?rt Thor m?g? megragadt?k ?s a leveg?be emelt?k a fej?k f?l?, majd a v?llukra ?ltett?k. Ahogy Thor a leveg?be emelkedett, a t?meg ?ltetni kezdte: - THORGRIN! – skand?lt?k. Thort k?rbe-k?rbe forgatt?k, majd egy kors? s?rt volt nyomtak a kez?be. H?trahajtotta a fej?t ?s ivott, a t?meg vadul ?ljenzett. Thort nem ?ppen finoman tett?k le, nevetve megbotlott egy kicsit, mik?zben a t?meg ?lelte. - Most pedig elindulunk a gy?ztesek lakom?j?ra – mondta Thornak egy harcos, akit nem ismert, ?s az Ez?stcsapat tagja volt. H?sos kez?vel meglapogatta a h?t?t – Ez a lakoma csakis a harcosok?. F?rfiak?. Csatlakozol hozz?nk. Fenntartunk egy helyet neked az asztaln?l. Ahogy neked ?s neked is – mondta, mik?zben Reece, O'Connor ?s Thor t?bbi bar?tja fel? fordult – Most m?r f?rfiaknak sz?m?totok. ?s csatlakozhattok hozz?nk. Êîíåö îçíàêîìèòåëüíîãî ôðàãìåíòà. Òåêñò ïðåäîñòàâëåí ÎÎÎ «ËèòÐåñ». Ïðî÷èòàéòå ýòó êíèãó öåëèêîì, êóïèâ ïîëíóþ ëåãàëüíóþ âåðñèþ (https://www.litres.ru/pages/biblio_book/?art=43695583&lfrom=688855901) íà ËèòÐåñ. Áåçîïàñíî îïëàòèòü êíèãó ìîæíî áàíêîâñêîé êàðòîé Visa, MasterCard, Maestro, ñî ñ÷åòà ìîáèëüíîãî òåëåôîíà, ñ ïëàòåæíîãî òåðìèíàëà, â ñàëîíå ÌÒÑ èëè Ñâÿçíîé, ÷åðåç PayPal, WebMoney, ßíäåêñ.Äåíüãè, QIWI Êîøåëåê, áîíóñíûìè êàðòàìè èëè äðóãèì óäîáíûì Âàì ñïîñîáîì.
Íàø ëèòåðàòóðíûé æóðíàë Ëó÷øåå ìåñòî äëÿ ðàçìåùåíèÿ ñâîèõ ïðîèçâåäåíèé ìîëîäûìè àâòîðàìè, ïîýòàìè; äëÿ ðåàëèçàöèè ñâîèõ òâîð÷åñêèõ èäåé è äëÿ òîãî, ÷òîáû âàøè ïðîèçâåäåíèÿ ñòàëè ïîïóëÿðíûìè è ÷èòàåìûìè. Åñëè âû, íåèçâåñòíûé ñîâðåìåííûé ïîýò èëè çàèíòåðåñîâàííûé ÷èòàòåëü - Âàñ æä¸ò íàø ëèòåðàòóðíûé æóðíàë.